A kötet a lélektan egyik izgalmas területébe, a környezetpszichológiába nyújt betekintést. A környezetpszichológia jellegzetesen sokgyökerû és sokféle szakmai kötõdéssel bíró, transzdiszciplináris (több tudományon átívelõ) tudományterület. Célja - mint a lélektannak
általában - az emberi viselkedés megértése.
A környezetpszichológia azonban abból a nézõpontból közelít az emberhez, hogy a fizikai környezet az ember egyenrangú társa,partnere, amely a belsõ, lélektani folyamatokkal együtt, azokkal kölcsönhatásban(tranzakcióban) vesz részt a viselkedés folyamatában. Ez a szemlélet lehetõvé teszi, hogy ebbõl a pszichológiai szempontból szokatlan kiindulásból számos lélektani természetû kérdést tegyünk fel az épített/tárgyi és a természeti környezetben megnyilvánuló emberrel kapcsolatban. Ezek a kérdések pszichológiai eszközökkel (legalábbis nagyrészt) meg is válaszolhatók, "mindössze" az ember-környezet tranzakciót kell mind elméleti, mind gyakorlati szempontból komolyan vennünk.
Az Olvasó egy tanulmánykötetet tart a kezében. A könyv a környezetpszichológia történetét és néhány jellegzetes területét (tárgyak,helykötõdés és - identitás, otthon, oktatásnevelés helyszínei, kikapcsolódási színterek: játszótér, állatkert, valamint a környezetpszichológia és az építészet lehetséges kapcsolódási pontjai) tekinti át, sok utalással a tudományterület hazai fejlõdésére.

Oldalszám: 372

Kiadási év: 2009