A Magyar igei szerkezetek – A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült, 2200 ige 6200 szerkezetét tartalmazza. Megfigyelhetjük, hogy a kommunikáció során folyamatosan igei szerkezeteket használunk, (egyszerû) mondataink általában egy igébõl és annak bõvítményeibõl állnak. E szerkezetek teljes spektrumát fogja át ez a szótár, közülük a leggyakoribbakat mutatja be:

– egyszerû vonzatos igéket (‘alkalmazkodik vmihez’ 22. oldal, ‘összehasonlít vmit vmivel’ 147. oldal),
– intézményesült kifejezéseket (‘süt a nap’, ‘súlyosbítja a helyzetet’ 154. oldal),
– idiomatikus szókapcsolatokat (‘szóba jön’ 85. oldal, ‘töri a fejét’ 170. oldal),
– szólásokat (‘részvéttel osztozik vki bánatában’ 144. oldal, ‘eleget tesz a kötelezettségeinek’ 168. oldal),
– és vonzattal is bíró igei szókapcsolatokat, azaz komplex igéket (‘tetõ alá hoz vmit’ 77. oldal, ‘felelõsséget vállal vmiért’ 177. oldal).

A szótár a magyar nyelvû lexikográfiában egyedülálló módon alkalmazza a szótárírást segítõ modern nyelvtechnológiai eszközöket. Az anyaggyûjtés nagy mennyiségû szöveganyag – a 187 millió szavas Magyar Nemzeti Szövegtár – alapján, egy speciális számítógépes algoritmus segítségével automatikusan történt. A lexikográfusi intuíciót félretéve az anyaggyûjtés kizárólagos vezérlõ elve a gyakoriság. Így minden igei szerkezethez valódi szövegbõl származó példamondatot, illetve gyakorisági információt tudtunk rendelni. A gyakorisági elv következménye az is, hogy minden igénél az adott igére jellemzõ szerkezeteket találjuk meg, legyen az szókapcsolat vagy vonzatos szerkezet.

A hagyományos betûrendes szótári részben az igék köré csoportosítva találjuk meg a szerkezeteket gyakorisági mérõszámmal, példamondattal együtt. Emellett kiemelendõ az öt különbözõ mutató, melyek a szerkezetek összehasonlítását teszik lehetõvé öt különbözõ szempont szerint. A gyakoriság szerinti mutatóban adott gyakoriságú szerkezeteket kereshetünk. A keretek szerinti mutató segítségével azt vizsgálhatjuk, hogy egy igei keret (pl.: ‘vmit vmivé’ 348. oldal) mely igékkel társul. A szótár „kifordításaként” felfogható kötött szavak szerinti mutatóból derül ki, hogy egy adott fõnév (pl.: ‘szerep’ 381. oldal) mely igékkel alkot szerkezetet. Az igekötõs keretek, illetve alapige szerinti mutató segítségével pedig az igekötõk tipikus viselkedését kutathatjuk (a ‘kel’ igekötõs és igekötõ nélküli szerkezetei például a 453. oldalon láthatók).

Ajánljuk szótárunkat nemcsak a nyelvész szakmának, hanem az anyanyelv iránt érdeklõdõ nagyközönségnek is, fordítóknak, a magyar mint idegen nyelv oktatásában részt vevõknek és a haladó magyarul tanulóknak. Mindazoknak, akik kíváncsiak rá, hogyan épülnek fel a magyar nyelv ilyenfajta alapvetõ egységei, hogy adott ige mely fõnevekkel és adott fõnév mely igékkel alkot szerkezeteket.

Oldalszám: 580

Kiadási év: 2011