
Nincs termék a kosárban!
|
Tartalom Előszó (Kós Károly) |
|
| Bevezetés | |
| Gyergyó népéletének alakulása | |
| Gyergyó néprajzi megismeréséről | |
| Gyergyó történeti néprajzáról | |
| A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban | |
| Természeti és történeti adottságok | |
| A fák és melléktermékeik a gyűjtögetésben | |
| Vadgyümölcsök (cserjék) | |
| Gyógynövények | |
| Gombák | |
| Gyergyószentmiklós és környéke határhasználatáról | |
| A termőföld meghódítása és az erdőtakaró változásai | |
| A határ képének alakulása | |
| A határ belső rendjének biztosítása | |
| Az erdei legelők használata | |
| A kerti vetemény- és gyümölcstermesztésről | |
| A magashegyi földművelés gyergyói emlékei | |
| Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban | |
| A méz és viasz hasznosítása | |
| A vadászat (solymászat) és halászat jelentősége az élelmezésben, ruházkodásban | |
| A tejtermékek | |
| Az esztenatársaságok működésének szabályai és szokásai | |
| A mészárosság | |
| A mészároskodás joga | |
| Az állatvágások és a mészárszékek helyei | |
| Vágóállatok | |
| Vágás, nyúzás, húsfeldolgozás | |
| A bőr kezelése a mészárosok által | |
| A mészárosság készítményei | |
| A tímárság emlékei | |
| A bocskorkészítés | |
| A csizmadiaság | |
| A gyapjú és a kecskeszőr feldolgozása | |
| Kalaposság és egyéb mesterségek | |
| A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei | |
| A vízrajzi viszonyok alakulásáról | |
| A vízhasználati jog | |
| A vízmedrek karbantartása | |
| A vízhasználat és a lakosság | |
| A vízzel hajtott szerkezetek területi elhelyezkedése | |
| A vízimalmok birtoklási formái | |
| A vízimalmok szerkezeti felépítése | |
| Az őrlés | |
| A molnárok mellékfoglalkozásai | |
| A deszkametszés múltjából | |
| A vízifűrészek megjelenése és elterjedése | |
| A vízfűrészek birtoklása | |
| A vízfűrészek szerkezete | |
| A termelékenység, deszkafajták és értékesítés | |
| Gyergyói adatok néhány szakosított foglalkozás ismeretéhez | |
| Kovácsmesterség | |
| Tégla- és cserépkészítés | |
| Fazekasság, csempekészítés | |
| Mészégetés | |
| Kőfaragás | |
| Kőművesség | |
| Famunkák | |
| Képírók | |
| Kéményseprés | |
| Kenyérsütés | |
| Szeszes italok főzése | |
| Cséplőgépesség | |
| Az árucsere néprajzából; gyergyói szekeresek, tutajosok, vásárosok | |
| Szekerezés - szekeresség | |
| A gyergyói tutajozás emlékei | |
| A vásárok és a vásározás | |
| Gyergyószentmiklós településnéprajzához | |
| A középkori település | |
| A XVIII-XIX. századi településkép | |
| A városközpont és műemlékei | |
| Az 1848 utáni településkép | |
| A tízesekről | |
| A kerítések, kapuk, hídak, kutak, keresztek | |
| Gyergyószentmiklósi adatok az erdélyi öreménység történeti néprajzához | |
| Az erdélyi örmény telepek történeti-néprajzi kutatásának hagyományai | |
| A megtelepülés körülményei | |
| A családok számának alakulása | |
| Az örmények helyi közigazgatási szervezetei | |
| A kereskekdők | |
| A céhekről; a társadalmi élet emlékei | |
| Családnevek | |
| Szokásvilág | |
| A foglalkozással kapcsolatos hiedelmek | |
| A téli napforduló körüli és újévi szokások | |
| Mulatságok | |
| Lakodalmi szokások | |
| Halálozás, temetkezés | |
| Viselettörténeti adatok | |
| A lakás | |
| A táplálkozásról és ételekről | |
| Gyergyó egykori népéletéből | |
| Vidámságok, mulatságok | |
| Viselet- és viselkedéstörténeti vonatkozások | |
| Népi jeladási rendszerek | |
| A ditrói madáreresztés | |
| Halálozás, temetkezés | |
| A temetők | |
| Függelék | |
| Adatközlők | |
| Rövidítések | |
| Gyergyó helyismereti-néprajzi bibliográfiája | |
| Könyvészeti anyag | |
|
Levéltári források
Oldalszám: 284 Kiadási év: 1994 |