Kresz Mária lankadatlan gyűjtőmunkája, az egyes helyszíneken végzett kutatásai, a tárgyak alkotó környezetének - a tájnak, az embernek, az életmódnak, a történeti hagyományoknak - elmélyült tanulmányozása alapján tíz, a fő tájegységekhez kötődő stílust különít el a magyar fazekasművészetben. E stílusok meghatározó jegyei közt a különböző mesterségbeli, technikai tényezők és formák, a díszítőelemek, a színek - azaz az esztétikai sajátosságok - egyaránt fontosak. Az egymástól elválaszthatatlan anyagi, technológiai, művészi jellemzők részletes, szakszerű, ám mégsem szárazan tudományos ismertetése folyamán a magyar fazekasság kultúrtörténete tárul fel az olvasó előtt.
Szelényi Károly fényképei nem egyszerűen illusztrálják az olvasmányosan megírt összefoglaló munkát: a fotóművész szinte a társszerző együttgondolkodásával, beleélésével működött közre abban, hogy a Magyar fazekasművészet olyan - szakirodalomban mindeddig hiányzó - alapmű legyen, melyet a szakembereken és az amatőr gyűjtőkön kívül a népi kultúra és nemzeti hagyományaink iránt érdeklődő laikusok is örömmel és haszonnal forgathatnak.

Tartalom

Előszó (Korach Mór)
Bevezetés
Gerencsérek a nyugati határvidéken
Céhes mesterek Észak-Dunántúlon
Sárköz és Dél-Dunántúl sokszínű edényei
Gömöri tűzálló fazékáru az Alföldön
Az alföldi korsómunka és Mezőtúr
A hódmezővásárhelyi tálasság
A Közép-Tiszavidéki tálasság
A Felső-Tiszavidék és a Partium fazekassága
Bihar és Nyugat-Erdély fazekassága
Kelet-Erdély: a Székelyföld és a Barcaság fazekassága
Összefoglalás
Irodalom
A határon kívüli helységek mai neve

Oldalszám: 

Kiadási év: 1991