Az egykori magyarországi oszmán hódoltság dél-dunántúli területeinek visszafoglalása után (1686) egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az összeírók ismét beszámoljanak az ott élő rácokról és kontinuus magyarokról, majd az ország más megyéiből érkező magyarokról és szlovákokról. Nem sokkal később csatlakoztak hozzájuk a német telepesek is, és roppant számuk miatt a régiót hamarosan Sváb Törökországként (Schwäbische Türkei) is emlegették. Az abszolutista Habsburg állam támogatta az őket befogadó latifundiumok létrejöttét, így a kötetben tárgyalt Bottka-, majd Sinzendorf-, ezután Mercy-, végül Apponyi-uradalom tulajdonosainak működését is. A római katolikus egyház újraszervezése - a vármegye főispánjaként működő püspökök minden törekvése ellenére - több emberöltőn át zajlott, ha még oly elhivatott lelkipásztorok is vezették a plébániákat, mint például a szakadáti anyaegyház vallási életét megreformáló Winkler Mihály.
A kötet a történeti néprajzi kutatásokban újszerű módon, e két kontextus (uradalom és plébánia) párhuzamos érvényesítésével kísérli meg a Tolna vármegye második legnagyobb uradalmában fekvő római katolikus plébánia falvaiban (elsősorban Diósberényben és Szakadáton) élő lakosok átalakuló, többrétegű életvilágainak felrajzolását 1699-től 1767-ig.
Ament-Kovács Bence (1991) néprajzkutató, történész. 2015-től a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum muzeológusa, 2018 óta pedig az MTA, majd HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének fiatal kutatói ösztöndíjasa, jelenleg tudományos munkatársa. Doktori (PhD) fokozatát 2023-ban szerezte meg az ELTE BTK Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori oktatási programján. Szakmai érdeklődésének meghatározó iránya a levéltári források felhasználásán alapuló történeti néprajz, hangsúlyosan a dél-magyarországi németség története és néprajza. Elnyerte a Prima Junior díjat (2016), a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Anonymus-díját (2023), a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Heinek Ottó-díját (2024) és a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díját (2024

Tartalom

Előszó
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés
Témameghatározás
Kutatástörténet: saját kontextusukban interpretáló történeti néprajzi vizsgálatok
Történeti életvilágok 1.: Metodológia, teoretikus háttér
Történeti életvilágok 2.: Vizsgálati keretek
Periodizáció
Forráskorpusz és forráshasználat
Az uradalom
Földrajzi keretek
Uradalomszervezés és birtoklástörténet
A Rácság és Baranyaság-beli Botka-javak: az uradalmi struktúra kialakulása a török korban
Elnéptelenedés, spontán migráció, korai szervezett impopuláció a Sinzendorf-uradalomban
A hőgyészi uradalom gazdasági-társadalmi szerkezete és működése
A földesurak: Mercyek és Apponyiak
Állami és földesúri tömeges impopuláció
Az uradalmi tisztviselők
Majorság, fabrika, olajütő, rév és kávéház: az uradalmi ingatlanok
A közfegyelem fenntartásának uradalmi intézményrendszere: úriszék, falusi esküdtszék
Községi szerződések, jobbágyi adók és kötelezettségek
Jobbágyi gazdálkodás a Mercy-uradalom területén
A jobbágyfelkelés
Az úrbérrendezés
Tapasztalatok
A plébánia
A pécsi egyházmegye
A visszafoglalt egyházmegye viszonyai
Alsópapság a 18. századi pécsi egyházmegyében
A szakadáti anyaegyház
A szakadáti anyaegyház települései
A szakadáti anyaegyház plébánosai
A plébános javadalmazása
A plébános otthona
A plébános segítői
Matrikulák és társadalmi viszonyok
Az anyakönyvek vezetése
Születés, házasságkötés és halál: folyamatok és fordulópontok
Családtagok, egy fedél alatt élő rokonok, gazdacselédek és cselédlányok: a háztartások szerkezete
Párválasztási tendenciák és műrokonsági viszonyrendszer Diósberényben
Tapasztalatok
A szakadáti anyaegyház kultúr-konfesszionális reformja (1759–1769)
Források létrehozója, a kultusz irányítója: Winkler Mihály (1729–1810)
A kultusz helye
Szakadát középkori templomának barokk átépítése
A szakadáti templom berendezése és felszereltsége
Fatemplom, imaház, harangláb: a filiák templomai
A temető és a temetőhasználat
A kultusz alkalmai: a búcsú
Templombúcsú: a Szent Mártonkor tartott szakadáti Szent Miklós-búcsú szentségének megőrzése
Evangélikus „búcsú” Udvariban
Szentbúcsú: a csicsói búcsújáró hely
A kultusz tárgya
A javítandó szokások: aposztázia, kateketikai hiányosságok, babonaság és erkölcsi kihágások
A fegyelmező intézkedések
A felvilágosító intézkedések
A nyáj védelmezője
A plébános és a hatalom: Winkler Mihály és özv. Magyary-Kossa Erzsébet
A varsádi evangélikus lelkész működésének korlátozása kalaznói filiájában
A plébános törekvései a vegyes házasságba született gyermekek katolikus hitben „tartására”
A reform győzelme: a szakadáti Oltáriszentség-társulat
Tapasztalatok
Konklúzió: a köznépi életvilágok lokális kontextusai
Függelék
Winkler Mihály lélekösszeírása 1767-ből
Forrás- és irodalomjegyzék
A levéltári források rövidítésjegyzéke
Kiadott források és irodalom
Ábrák, képek, táblázatok és térképek jegyzéke
Summary
Demesne and Parish. Local Lifeworlds in the Multi-ethnic South Transdanubian Region (1699–1767)
Zusammenfassung
Herrschaftsgut und Pfarrgemeinde. Lokale Lebenswelten im multiethnischen Südtransdanubien (1699–1767)
Helynévmutató
Személynévmutató
Képmelléklet

Oldalszám: 512

Kiadási év: 2025