Az ázsiai sztyeppékről érkező magyar törzsek a IX–X. században foglalták el, majd lakták be Közép-Európa közepét. A kereszténység felvétele, az államalapítás, majd a nyugati államigazgatás kiépítése a nyugat-európai országokhoz képest több száz évvel később indult el, mely folyamatot a XVI. század közepétől máris derékba törték az Oszmán Birodalom elleni vesztes háborúk, majd a „felszabadító” Habsburg Birodalomnak való több évszázados alávetettség, az időnként gazdasági és társadalmi felzárkózást is jelentő alkalmazkodási kényszer. Az elnyomó hatalmak elleni fegyveres, vérbe fojtott küzdelmek csak növelték a nemzet elszántságát egy sikeres gazdaságpolitika megvalósításáért.
A második világháború után az ország a Szovjetunió érdekszférájába került, de a szovjet típusú tervgazdasági rendszer „legvidámabb barakkja” és „kirakatországa” lehetett. A szocialista világrendszer szétesése utáni nyers piacgazdasági, majd a 2010 utáni aktív államműködés állampénzügyi vonatkozásai ugyancsak érdekes információkat jelenthetnek e gazdag, ám hektikus gazdaságpolitikai múlttal rendelkező ország iránt érdeklődők számára.

"A magyar  államiság,  benne  a  költségvetési  és  monetáris  ügyek  fejlődéstörténetében  a  dualizmus  –  s  a  vele  járó  gazdasági  fellendülés  –  meghatározó  szerepet  játszott.  Lentner Csaba „A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig” című munkájában a kiegyezést követően (sőt annak előzményeit is tárgyalva) mutatja be azt a bő másfél évszázados időszakot, melynek során Magyarország pénzügyi igazgatása, benne a monetáris politika  is  kiteljesedett.  A  szerző  két  „idősíkban” vázolja a történéseket: egyrészt folyamatában,  másrészt  az  egyes  főbb  időszakokat  és  tényezőket  kiemelten,  önmagukban. " Pénzügyi szemle 2019/3

Oldalszám: 278

Kiadási év: 2019