A demokráciaelméletek doktrinersége illetve utópizmusa és az európai demokráciáknak az elmúlt másfél-két évtizedben megjelenő empirikus jelenségei - mediatizálódás, kartellpártosodás, a kormányzás de facto „prezidencializálódása" - között egyre szélesebb távolság alakult ki. A Vezér és demokrácia szerzője ezt a szakadékot kívánja áthidalni: a politikaelmélet azon realista tradíciójához tartozik, amelyik a politika természetét kívánja megragadni, megérteni. Elhatárolódik egyrészt a politikai filozófia domináns áramlatától, amely jobbára kimerül az erkölcs-, illetve morálfilozófia programjának a politika területére való alkalmazásában, másrészt a politikatudomány pozitivista paradigmájától, amelyik egyre kifinomultabb módszertani apparátussal vizsgál specializált, de jobbára érdektelen részkérdéseket. A szerzőt a politikai tudás, a politikai cselekvés, a kormányzás, a képviselet és a demokrácia természete érdekli. Az utóbbi megragadására az uralkodó demokráciaelméleti diskurzussal szemben Max Weber vezérdemokrácia-koncepciójához nyúl vissza.

Tartalom

Előszó és köszönetnyilvánítás
Bevezető
A POLITIKAI TUDÁS ÉS A POLITIKAI CSELEKVÉS TERMÉSZETÉRŐL
Mire való és mire nem való a politika?
A politikai cselekvés természetéről
Néhány következmény: a politika törvényei és paradoxonai
A KONFLIKTUS ÉS A KONSZENZUS BABADOXONA
A konfliktus és a konszenzus fogalma
A konfliktusok egyedisége és a döntések elkerülhetetlensége
A politika tárgya: a javak és ügyek természete
A politikai szereplők rivalizálása, a politikai folyamat és a status quóhoz való viszony
A tét szerepe: a normál és a rendkívüli politika síkja
A temporális dimenzió: az alkotmányos konszenzus ex post jellege
A konszenzus mint normatív cél
POLITIKAI VEZETÉS ÉS KORMÁNYZÁS
Miért szorult háttérbe a politikaelméletben a kormányzás kérdése?
Mit jelent a politikai vezetés és a kormányzás fogalma?
Vezetők-követők, elit-tömeg
Normál és rendkívüli helyzet
A vezetés mint cselekvés
A vezetők cselekvési motivációi
A vezetők tulajdonságai, típusai
KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA: FÁBÓL VASKARIKA?
Demokrácia kontra képviselet
Demokrácia és képviselet kombinálhatósága
Képviseleti demokrácia: fából vaskarika?
KÉPVISELET ÉS KORMÁNYZÁS. MEGJEGYZÉSEK HANNAH PITKIN KÉPVISELETFELFOGÁSÁHOZ
Felfogások a képviseletről
A koncepciók elemzése
A képviselet három kérdése
MAX WEBER VEZÉRDEMOKRÁCIA-KONCEPCIÓJA
Instrumentalista demokráciafelfogás
Agonisztikus politikafogalom: vezetés, akarat és harc
Vezérdemokrácia és vezér nélküli demokrácia
A hivatásos politikus és a politikai vezér
Karizma és demokrácia
A vezetők szelekciója, felelős kormányzás és intézmények
POLITIKAI KÉPVISELET A VEZÉRDEMOKRÁCIÁBAN
A politikai képviselet jellegének megváltozása
A politikai képviselet sajátosságai a vezérdemokráciában
Összegzés

Oldalszám: 240

Kiadási év: 2005