A második világháború után - mivel a közép- és délkelet-európai államhatárok gyökeresen nem módosultak - a kisebbségi problematika, a nemzetiségi kérdés továbbra is változatlanul megmaradt, sőt egyre akutabbá vált. A békeszerződések, ellentétben az első világháborút lezáró békékkel, a nemzetiségi, kisebbségi kérdést azon kormányok belügyének tekintették, amely államok keretében a kisebbség élt.
A nemzetiségi jogok nemzetközi jogi szabályozásának az elmulasztása azt eredményezte, hogy a nemzeti kisebbségeket „anyanemzetüktől", illetve az „anyanemzetet" a saját - esetleg több más állam területén élő nemzeti kisebbségétől immár nem csak a területi, de a nemzetközi jogi státus is elválasztotta. A nemzeti kisebbségek politikai, gazdasági, kulturális és jogi helyzetének alakulása - tulajdonképpen tértől és időtől, illetve létszámtól és etnikai összetételtől függetlenül - a politikai demokrácia egyik mércéjévé és fokmérőjévé vált. Az elsősorban levéltári kutatásokra és jogforrásokra támaszkodó, Etnikum és educatio című kismonográfia középpontjában két kérdéskör, a magyarországi nemzeti kisebbségek létszámának és etnikai összetételének változása, valamint a nemzetiségi oktatási rendszer bemutatása és elemzése húzódik. A kismonográfiához tartozó dokumentumok alapvetően kronológiai sorrendben közlik a nemzetiségi oktatásra vonatkozó, eddig még nem, vagy csak részben publikált jogforrásokat és a nemzetiségi anyanyelvi tanterveket.

Jó állapotú használt könyv, borítón kis szakadással.

Tartalom

A NEMZETISÉG, NEMZETI KISEBBSÉG FOGALMA ÉS TÖRTÉNETI, JOGI MEGKÖZELÍTÉSEI
ÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
A NEMZETISÉGEK TERÜLETI-TELEPÜLÉSI ELHELYEZKEDÉSE ÉS TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS MEGOSZLÁSA
Területi-települési elhelyezkedés
Társadalmi-szociális megoszlás
A NEMZETI KISEBBSÉGEK LÉTSZÁMÁNAK ÉS ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA
1941-től 1949-ig
Népszámlálások
1949
1960
1970
1980
Egyéb demográfiai felmérések
Összefoglaló kimutatások
Egyes nemzetiségek létszámára vonatkozó becslések
NEMZETISÉGI ISKOLÁK ÉS OKTATÁS A KOALÍCIÓ ÉVEIBEN
Nemzetiségi oktatás a háborús front elvonulása után
Ideiglenes szabályozás 1945 őszén
Újraszabályozás 1946 elején
Nemzetiségi oktatás a békeszerződés életbe lépését követően
NEMZETISÉGI ISKOLÁK ÉS OKTATÁS A RÁKOSI-KURZUS IDEJÉN
Az 1949. évi alkotmány és a nemzetiségi oktatás
A német nemzetiségi nyelvoktatás bevezetése
Az MDP nemzetiségpolitikai határozata az oktatásról - 1956
NEMZETISÉGI ISKOLÁK ÉS OKTATÁS A KÁDÁR-KORSZAKBAN
Az MSZMP nemzetiségpolitikai határozata az oktatásról - 1958
A nemzetiségi tannyelvű oktatás és iskolák megszüntetése
Az 1961. évi III. törvény az oktatásról
Az MSZMP nemzetiségpolitikai határozata az oktatásról - 1968
Az 1972. évi alkotmány a nemzetiségi oktatásról
Az MSZMP nemzetiségpolitikai határozata az oktatásról - 1978
Jelentés az 1978. évi nemzetiségpolitikai határozat végrehajtásáról - 1983
A nemzetiségi tannyelvű iskolák és oktatás újraindítása - 1985
AZ ALSÓ FOKÚ NEMZETISÉGI OKTATÁS DOKUMENTUMAI (Válogatás)
1946. január 5. A nemzeti kormány 330/1946. ME számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában
1947. október 24. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 156 000/1947. VKM számú rendelete a nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolák vagy általános iskolák tantervének életbeléptetése tárgyában
1947. november 1. A horvát tanítási nyelvű népiskola vagy általános iskola anyanyelvi tanterve (Részletek)
1948. július 15. A román tanítási nyelvű népiskolák vagy általános iskolák anyanyelvi tanterve (Részletek)
1951. március 10. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 63/1951. MT számú rendelete az általános iskolai tanítóknak a nemzetiségi nyelv és irodalom szakon való továbbképzése tárgyában
1952. április 3. A közoktatásügyi miniszter 859-417/1952. KM számú utasítása a nemzetiségi tanerők továbbképzéséről (Részletek)
1953. április 16. A közoktatásügyi miniszter 14/859-20/1953. KM számú utasítása a nemzetiségi tanerők továbbképzéséről (Részletek)
1957. március 21. A művelődésügyi miniszter 859-8/1957. MM számú utasítása. Milyen új
feladatokat jelent a német nemzetiségi nyelvoktató iskolák részére a német nyelvnek, mint tanítható idegen nyelvnek bevezetése? (Részletek)
1957. május 15. A művelődésügyi miniszter 8531-P2/6/1957. MM számú utasítása.
Felhívás a pécsi német tanítóképző II. osztályának beiskolázására
1959. február 15. A művelődésügyi miniszter 44 079/1959. MM számú utasítása a nemzetiségi szakfelügyelők felügyeleti hatásköréről
1959. március 15. A művelődésügyi miniszter 44 145/1959. MM számú utasítása a nemzetiségi oktatási és nevelési intézmények iskoláztatási és felvételi munkájáról
1962. június 16. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 13. sz. törvényerejű rendelete a tankötelezettségről (Részletek)
1975. augusztus 4. Az oktatási miniszter 122/1975. OM számú utasítása Nemzetiségi Oktatási Bizottság létesítéséről
1985. április 18. Az 1985. évi I. törvény az oktatásról (Részletek)
JEGYZETEK
A nemzetiség, nemzeti kisebbség fogalma és történeti, jogi megközelítései
Állam és nemzetiségek Magyarországon a második világháború után
A nemzetiségek területi-települési elhelyezkedése és társadalmi-szociális megoszlása
A nemzeti kisebbségek létszámának és etnikai összetételének alakulása
Nemzetiségi iskolák és oktatás a koalíció éveiben
Nemzetiségi iskolák és oktatás a Rákosi-kurzus idején
Nemzetiségi iskolák és oktatás a Kádár-korszakban
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
FORRÁSOK ÉS IRODALOM
Levéltári források
Nyomtatott források
Parlamenti naplók
Közlönyök
Jogszabálygyűjtemények
Könyvek, forráskiadványok, monográfiák
Tanulmányok, cikkek

Oldalszám: 210

Kiadási év: 2006