Szőke Anna figyelme ebben a könyvében a dél-bánáti szórvány magyarság népéletének feltárása felé fordult Ennek a régiónak több területét is megkülönböztethetné a néprajztudomány, ha foglalkozna a Vajdaságnak ezzel a kultúrtájával s az itt élő magyarság hagyományaival. Figyelmét nem kerülte el, hogy a dél-bánátiság többféle földrajzi területet, többféle származású és kultúrájú magyarságot fed, s ő kutatása területéül a Versec környéki magyar szórványt választotta, amit akár magyar foszlánynak is nevezhetnénk. Könyvében ennek okait kellőképpen indokolja. A terület terminológiai meghatározása: Versec környéke is tőle származik. A határzónának, avagy kontaktzónának is nevezhető vidék első avatott magyar néprajzkutatója lett Szőke Anna, s kutatási eredményei a felfedezés erejével hatnak. Egyáltalán az a tény, hogy rávilágította a tudományunkkal foglalkozó szakemberek figyelmét egy szinte ismeretlen magyar népcsoportunkra, már megelőlegezi a pozitív érdeklődést munkája iránt.
A szerző a Versec környéke öt településén vizsgálódott: magában a Versec városban élő magyarok körében, majd a szinte teljesen magyarok lakta piciny, de a népi kultúra roppant archaikus vonásait is őrző UdvarszáHáson, iHetve Temesvaj-kócon, Fejértelepen és Nagyszereden. Azt vette észre, hogy a környéken új római katolikus templomok épülnek a 20. század végén. Ezekben a templomokban pedig magyarul is imádták/imádják Istent. S amikor megtudta, hogy az iskolákban már nincs magyar nyelvű oktatás, akkor döbbent rá a kutató, hogy itt valóban is-tenfélésre vannak utalva a magyarok, csak a vallásban élhetik meg anyanyelvükön önmagukat, őseiktől örökölt szokásaikat, hagyományaikat. Ezért vállalta a Versec környéki magyarság vallásos népéletének kutatását. A szülővárosától és munkahelyétől jócskán távol eső délkelet-bánáti falvakban vendégszerető és befogadó magyarokra lelt, akikhez immár több mint egy évtizede vissza-visszajár, hogy életük meghatározó eseményeiben részesüljön. Kutató vendég volt a búcsúban, a lakodalomban, és gyászoló a temetésen, amelyet nem lehet tervezni, hanem a kutatónak ilyen hír haHatán azonnal kell indulnia a„terepre", hiszen a gyéren lakott települések kevéske lelket számláló magyar közösségében ilyesmi sem fordul elő gyakran.
Szőke Anna könyve egy szinte ismeretlen vidék magyarságáról ad hírt, gazdag néprajzi ismeretanyagot és fest színes képet, amellyel a magyar néprajzkutatás fehér foltjai közül egyet sikerült eltüntetni. Az általa vizsgált területen élő kisszámú magyarság népélete, szokásanyaga, népi vallásossága arra hívja fel figyelmünket, hogy még mindig vannak a Kárpát-medencének olyan területei, falvai, kistérségei, amelyeken érdemes gyűjtenie, vizsgálódnia a magyar néprajzkutatónak. A dolgozat külön hozadéka a régióban élő nem magyar nemzetiségű lakosságról szóló sok új ismeret, leírás, amely mind a magyar néprajztudósok tájékoztatását és tájékozottságát szolgálja. A kötet szerzője kiváló ismerője lett a kutatott vidék magyar népéletének, s munkájával hozzájárul a vajdasági Bánát délkeleti vidékén élő szórványmagyarok megismeréséhez.

SILLING István

Tartalom

Előszó
A Bánság betelepítésének története
A Kalocsai Egyházmegye
A Csanádi Egyházmegye
A Nagybecskereki Egyházmegye esperesi kerületei
A Bánáti Református Egyházmegye gyülekezetei
A szórványosodás és a szórvánnyá válás vitathatatlan tényezői
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Udvarszállás
Fejértelep - Susara
Temesvajkóc
Nagyszered
Temeskutas
Versec
Vatin - Versecvát
A VALLÁSGYAKORLÁS FORMÁI
A kultusz hagyományos alkalmai
Templombúcsúk
Vallási mozgalmak
Szabadtéri szakrális emlékek
Szentsarok és egyéb írott és képi azonosítók
JELES NAPOK - HALVÁNYULÓ NÉPSZOKÁSOK
Jeles napok - Halványuló népszokások
Húsvét
Májusfa - Pünkösd
Karácsony
Egyéb jeles napi szokások maradványai
Az ünnepek alkalmazkodása a többségi nemzethez
A NYELVI HATÁRZÓNÁK
A nyelvi határzónák beszűkülésének alakulása
AZ EMBERÉLET FORDULÓI
Keresztelés és névadás
Lakodalom
Menyasszony-pörkölés
A vegyes házasságok
Temetés - temetők
Összefoglaló
Summary
Zusammeniassung
Irodalom

Oldalszám: 245

Kiadási év: 2010