Somos Róbert ebben a könyvében nem azt a kérdést teszi fel, vajon a valóság valamely szeletét kutatási tárgyként kijelölve mit tanított Órigenész (185—253), az ókori keresztény teológiai tudományosság egyik legjelentősebb és legnagyobb hatást gyakorló alakja, hanem inkább azt, hogy hogyan tette ezt. Ez a „hogyan” pedig az egyik fő mű, a Peri Arkhón negyedik könyve következő mondatában jelenik meg világosan: „arra törekszünk, hogy értelemmel is megerősítsük hitünket”, azaz a logosszal. Origenész meggyőződése szerint a Bölcsességből, Igéből eredő értelem segítségével elsajátítható emberi tudás soha nem teljes, ám a megszerzésére belénk oltott késztetés nem hiábavaló. Életünk különböző szakaszaiban szerzett felismeréseink folyamatosan kiegészítik korábbi, töredékes tudásunkat, és e tudás segítségével a végső állapotban elérhetjük az Istennel való közösség minden korábbinál szilárdabb formáját. A tudásszerzés fő eszköze a tágan értelmezett logika. Hogyan értékeli az alexandriai teológus a logikát, mekkora szerepet szán neki, milyen módon használ logikai, tudományelméleti eljárásokat, honnan veszi eszköztárát, hogyan és milyen intellektuális színvonalon érvel és vitatkozik? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni ez a munka.

Tartalom

Előszó
Bevezetés
A KERESZTÉNYSÉG MINT ELMÉLET ÉS GYAKORLAT
Elmélet és gyakorlat az órigenészi szövegekben
Elmélet versus gyakorlat prioritásának szempontjai
A LOGIKA ÓRIGENÉSZI MEGHATÁROZÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE
Előzmények. Alexandriai Philón és Alexandriai Kelemen
Origenész logika-definíciója
A logika értékelése
Isteni erő, csodák és racionalitás
Az isteni erő és 1 Kor 2, 4-5.
A csoda természetrajza
Isteni erő és bizonyítás
Logika és tudományelmélet a Peri Arkhónban
A teológia tudományelméleti szerkezete. Az axiómák
A teológiai tudomány víziója
A dialektika helye a teológiai rendszerben
Az értelmezés
Az értelmezés alapsejtje. A homonímia
A homonímia mibenléte
Miért nincs elmélete a homonímiának Órigenésznél?
A paronímia
Logika és tudományelmélet a JÁNOS-EVANGÉLIUM KOMMENTÁRBAN
Logikai és tudományelméleti alapfogalmak a János-evangélium kommentáron
Egy arisztotelészi tudományelméleti motívum Órigenésznél
A János-evangélium kommentár helye tudományelméleti szempontból az órigenészi corpusban
A kommentár bevezetőjének kérdése
Tudományos módszer Órigenész
János-evangélium kommentárja
A szöveg és a jelentés rekonstrukciója
Logika és szövegértelmezés
Logika, tudományelmélet és teológia
Dialektika és argumentációelmélet.
A VITÁZÓ ÓRIGENÉSZ
Vitahelyzetek és vitapartnerek
Tanítás és térítés
Viták az egyház kebelén belül
Vita Hérakleidésszel
Vita Julius Africanusszal
Órigenész eretnekellenes polémiája
Polémia Hérakleónnal
Peri Arkhón II, 4-5.
Órigenész vitastratégiája
Érvelési stratégiák Kelszosz ellen
Logika, dialektika, rétorika
Kérdések, felkiáltások és felszólítások
Kelszosz igaz kijelentéseinek státusza
A pontosítandó kijelentések
Hamis tényállítások és helytelen értékelések
Érvelési hibák
Dialektikai szabályok megsértése
Kelszosz álláspontja inkoherens
Kelszosz rosszul következtet
A cáfolat távlatai
Órigenész logikai forrásainak kérdéséhez
Az órigenészi teológia általános fiziognómiája. Középső platonizmus
A sztoikus logika Órigenészre gyakorolt hatásának tézise
Általános sztoikus logikai fogalmak Órigenésznél. Roberts és Rist értelmezése
Az argos logos (Contra Celsum II, 20)
A két kondicionálisból álló teoréma (Contra Celsum VII, 15)
A János-evangélium kommentár. Heine értelmezése
János-evangélium kommentár II.
János-evangélium kommentár XX.
János-evangélium kommentár XXXII.
A Fiú és az Atya dicsőítése
ÖSSZEGZÉS
Rövidítések, források,
Felhasznált irodalom

Oldalszám: 247

Kiadási év: 2011