Simon Attila új kötete a barátság (philia) és a megértés (szüneszisz) arisztotelészi fogalmait járja körül.
Az arisztotelészi barátságfogalom az utóbbi évtizedek filozófia- és gondolkodástörténeti kutatásainak egyik fontos témája volt. Ennek legfőbb okát az újkori szubjektumfilozófiák válságában találhatjuk meg: az erre adott válaszkísérletek (köztük a szerző felfogásához legközelebb álló Gadameré) az embert eredendően társadalmi, közösségi, kultúraalkotó és nyelvi lényként értelmezik, miközben nem számolják föl az individualitás értékeit sem. Ezek a kísérletek ösztönzésért fordultak Arisztotelész barátság-elgondolásához, és ösztönzői lettek az erre irányuló történeti kutatásnak. Jelen kötet az arisztotelészi philia egyik aspektusát, a személyes barátság kérdését járja körül, arra keresve a választ, hogyan jelenik meg az egyedi jellemekként elgondolt barátok személyes, bensőséges kapcsolata Arisztotelésznek a barátságról adott fogalmi és fenomenológiai elemzéseiben.
A kötet vizsgálódásainak másik középponti fogalma, a megértés elsősorban a hermeneutikai filozófia számára vált kulcsfontosságúvá, ráadásul összekapcsolódva a barátság (tágabban: a másokkal való együttlét) problémájával. A könyv második részében a szerző a megértés arisztotelészi fogalmát átfogóan, szerepköreinek teljességében: mint etikai, politikai és esztétikai fogalmat mutatja be. Legfontosabb megállapítása szerint a szüneszisz közvetítő szerepe nélkülözhetetlen abban, hogy Arisztotelész az egyén interperszonális kapcsolatokba, illetve közösségbe ágyazottságát a politika részeként felfogott etika igényeinek megfelelően alapozhassa meg.

Tartalom

Bevezetés
I. ARISZTOTELÉSZ A SZEMÉLYES BARÁTSÁGRÓL
1. Személyes barátság Arisztotelésznél?
2. Erény és barátság
Akik „önmagukért” barátok
Az „önmaga” mint nusz
IX. 4. 1166a10−23
IX. 8. 1168b29–1169a6
A gyakorlati ész szerepkörei
Ellenvetések, következtetések és a további vizsgálódás irányai
Praktikus nusz és jellem
Idő, jellem, együttélés
3.Idő és barátság
Egymás megismerése, összeszokás és bizalom
Szünétheia
Egymás megismerése és egymáshoz hasonulás
Testvérek és hetairoszok
Szilárdság és próba: az Eudémoszi etika tanulságai
Megismerés és bizalom
Megismerés és élvezet
Az idő és a jellem megváltozása
Az idők során egymásra tett hatás
Az interpretatív mimézis
Lemintázás: azonosság és különbség
A barátság mint hermeneutikai folyamat
Barátság és versengés
A versengés jellemzői
A versengés a barátságban
A fejezet összefoglalása
4. Jellem és barátság
Tapintat és együtt-érzés
Az együttlét örömei
Miért nem lehet egyszerre sok barátunk?
A fejezet összefoglalása
5. Együttélés
A barátság mint közös tevékenység
A „természettudományosabb” érv
A barátság mint energeia
A barát mint másik én
A „dialektikusabb” érv
Mi a saját?
Egyedül nem megy
Együttélés, életforma és jellem
Az emberi együttélés mint a beszélgetés és a gondolkodás közössége
A fejezet összefoglalása
II. A MEGÉRTÉS FOGALMA ARISZTOTELÉSZNÉL
Bevezetés a II. részhez
6. Az erkölcsi megértés
Megértés és gyakorlati okosság
Megértés, gyakorlati okosság és elméleti tudás
A szüneszisz szó és fogalom: jelentéstani és történeti összefüggések
Megértés és gyakorlati okosság különbsége: a megfontolás
A megértés lehetséges szerepkörei
A hangolt megértés
A fejezet összefoglalása
7. A megértés mint politikai fogalom
Phronészisz, etika, politika
A szüneszisz szocio-politikai kontextusai
Megértés és törvényhozás
Megértés és politikai deliberáció
A fejezet összefoglalása
8. Nyelv, kommunikáció, közösség és politika
Barátság és megértés, nyelv és politika
Politika 1253a7−18: kontextus és rekonstrukció
Polisz, cél, természet
Politika 1253a7−18: a gondolatmenet rekonstrukciója
Az ember mint logosszal rendelkező politikai élőlény
Az ember mint (inkább) politikon dzóon
Ember és logosz
Logosz, szümbolon és kommunikáció
Phóné és logosz
A szümbolon konvencionalitása
Logosz és politika
Politikai aiszthésziszek
Logosz és koinónia
A fejezet összefoglalása
9. Az erkölcsi megértés szerepe Arisztotelész Poétikájának esztétikai hatáselméletében
Tragédia és etika – a Poétikában
Tragédia és szüneszisz
Megértés, tapasztalat és gyakorlati okosság: a tragédia erkölcsi-politikai jelentősége
Ellenvetések és cáfolatok
A fejezet összefoglalása
Összefoglalás
Felhasznált irodalom

Oldalszám: 346

Kiadási év: 2021