A magyar filozófiai kultúra régi adósságát törleszti a kötet, amely tartalmazza Immanuel Kant úgynevezett prekritikai írásainak túlnyomó részét, közülük jó néhányat magyar nyelven elõször. A filozófia klasszikusának legnagyobb hatású mûvei tudvalevõen csak az életpálya utolsó harmadában születtek meg. Az elsõ korszakos mû, A tiszta ész kritikája megjelenésekor, 1781-ben Kant 57 éves. Az ezt megelõzõen keletkezett, hosszabb-rövidebb írások - tanulmányok, cikkek - gyûjteményét foglalja magában a régen várt kötet.

Tartalom

A metafizikai megismerés első alapelveinek új megvilágítása (1754) - Ábrahám Zoltán fordítása    
A gondolatmenet vázlata    
Az ellentmondás alapelve    
A meghatározó, vagy közönségesen az elégséges ok elve. Meghatározás    
A metafizikai megismerés két, következményekben igen gazdag elvét tárjuk föl, melyek a meghatározó ok elvének folyományai    
A metafizika alkalmazása a természetfilozófiában, ha azt összekapcsoljuk a geometriával, ennek első példája a fizikai monásztan (1756) Ábrahám Zoltán fordítása    
Előzetes megjegyzések    
Kinyilvánítja, hogy a fizikai monászok létezése összhangban van a geometriával    
Kifejti a fizikai monászok legáltalánosabb tulajdonságait, figyelembe véve, hogy a különböző monászokban található eltérő tulajdonságok hozzájárulnak a testek természetének megértéséhez    
Elmélkedések az optimizmusról, kísérletképpen (1759) Mesterházi Miklós fordítása    
A négy szillogisztikus alakzat hamis agyafúrtsága (1762) Aradi László fordítása    
Az észkövetkeztetések természetének általános fogalma    
Minden észkövetkeztetés legelső szabályairól    
A tiszta és a vegyes észkövetkeztetésekről    
Egyedül és kizárólag az úgynevezett első alakzatban lehetségesek tiszta észkövetkeztetések, míg a többi háromban csak vegyes észkövetkeztetés lehetséges    
A négy szillogisztikus alakzat logikai felosztása hamis agyafúrtság    
Záró elmélkedés    
Az egyetlen lehetséges érv, amellyel Isten létezése bizonyítható (1763) Mesés Péter frdítása    
Előszó    
Benne megadjuk az érvet, amellyel Isten létezése bizonyítható    
Arról a széles körű hasznosságról, amely e bizonyítási módnak különösen a sajátja    
Benne megmutatjuk, hogy a kifejtett érven kívül nem lehetséges egyetlen másik sem, mely Isten létezését bizonyítaná    
Kísérlet a negatív mennyiségek fogalmának a világbölcseletbe való bevezetésére (1763) Aradi László fordítása    
Előszó    
A negatív mennyiségek fogalmának magyarázata általában véve    
Benne olyan példákat hozunk föl a világbölcseletből, melyekben fölbukkan a negatív mennyiségek fogalma    
Ez bizonyos megfontolásokat tartalmaz, melyek előkészíthetik az említett fogalomnak a világbölcselet tárgyaira való alkalmazását    
Általános megjegyzés    
Vizsgálódás a természetes teológia és a morál alapelveinek világosságáról - Válasz a Berlini Tudományos Akadémia 1763. évi kérdésére (1764) Aradi László fordítása    
Bevezetés    
Annak általános összehasonlítása, ahogy a matematikai, illetve ahogyan a filozófiai megismerésben eljutunk a bizonyossághoz    
Az egyetlen módszer, mellyel a metafizikában a lehető legnagyobb bizonyossághoz jutunk    
A metafizikai bizonyosság természetéről    
A világosságról és a bizonyosságról, melyre a természetes hittudomány és a morál első elvei képesek    
Utóirat    
Megfigyelések a szép és a fennséges érzésről (1764) Czeglédi András fordítása    
Kiegészítések a megfigyelésekhez (1764) Ábrahám Zoltán fordítása    
Kísérlet a fej betegségeiről (1764) Ábrahám Zoltán fordítása    
Híradás az 1765-66-os tanév téli szemeszterében tartandó előadásainak fölépítéséről (1765) Ábrahám Zoltán fordítása    
Egy szellemlátó álmai, megmagyaráztatnak a metafizika álami által (1766) Vadja Károly fordítása    
Előszó, mely az értekezés jobb megértésének tekintetében vajmi csekély reménnyel kecsegtet    
Első rész, mely dogmatikus    
Második rész, mely historikus    
A térbeli irányok megkülönböztetésének első indokáról (1768) Ábrahám Zoltán fordítása    
Az érzékelhető és az értelemmel fölfogható világ formájáról (1770) Tengelyei László fordítása    
A világ fogalmáról általában    
Az érzékelhető és az értelemmel fölfogható dolgok különbségéről általánosságban    
Az érzékelhető világ formaelveiről    
Az értelemmel fölfogható világ formaelvéről    
Az érzéki és az értelmi ismeretek metafizikabeli kezelésének módszeréről    
Levelezés - Ábrahám Zoltán, Mesterházi Miklós, Tengelyi László és Vidrányi Katalin fordítása    
Hátrahagyott metafizikai észrevételek - Ábrahám Zoltán és Mesterházi Miklós fordítása    
Az optimizmusról    
Általános    
Ontológia    
Kozmológia    
Lélektan    
Természetes teológia    
Előmunkálat a transzcendentális dedukcióhoz (1781) Ábrahám Zoltán fordítása    
A szerkesztő utószava    
A fordítások alapjául szolgáló művek

Oldalszám: 944

Kiadási év: 2003