A felvilágosodás koráról még ma is sokan gondolják azt, hogy pusztán az ész unalmas uralma, netán rémuralma jellemezte. Keveseknek jut eszébe, hogy a 18. század a társas együtt-lét százada, s egyben az érzelmek újrafelfedezésének kora. Sokan elfelejtik, milyen páratlan intellektuális izgalmakat hozott: újabb teológiai csatározásokat, a regény műfajának diadalát, az olasz opera újabb hódító útját, a Louvre művészeti központtá alakulását, s társadalmilag a városi polgárság erőteljes kulturális offenzíváját. Chardin, Mozart, Defoe, Doctor Johnson kora ez, amikor Európa szerte kiállító- és koncerttermek nyílnak, s könyvtárak, múzeumok, színházak, operák válnak mind szélesebb kör számára elérhetővé. De hogyan gondolkodott a kor mű-vésze, és hogyan az olvasóközönség a művészetről? Ebben a kötetben az 1650-től 1800-ig tartó időszak esztétikai gondolkodásáról olvashat az érdeklődő. A történet középpontjában az ízlésesztétika gondolkodási sémája áll, ahogy a versailles-i udvarban testet öltött, majd Anglián át vissza-került a kontinensre, s még a meg-késett németeket is meghódította. Boileau, Shaftesbury, Hume, Rousseau, Winckelmann, Kant - néhány név a korszak azon meghatározó gondolkodói közül, akiket a könyv röviden bemutat. Valamennyiük gondolkodása olyannyira eleven, mintha kor-társaink lennének.

Tartalom
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
BEVEZETÉS
Esztétikatörténet és eszmetörténet
A felvilágosodás esztétikájának klasszikus történetírói
A jelen munka felvilágosodás-fogalma
Történeti rekonstrukciónk fő kérdései
Fogalomtörténet
Ízlésesztétika: az udvari kultúrától a polgári szalonokig
Humanizmus és felvilágosodás
Nemzeti kultúrák kontextusai
A KORAI FELVILÁGOSODÁS
AZ UDVARI KULTÚRA
A felvilágosodás és udvari kultúra
Castiglione
Az udvari viselkedéskultúra további kulcsfogalmai
Versailles és művészeti programja
Történeti előzmények
Versailles eszméje
Richelieu, Mazarin, Colbert
Versailles legismertebb jegye: a francia kert
Udvari hierarchia és a nap metaforája
Versailles néhány jellemző művészeti ága
Építészet
Festészet
Színház
Kertművészet
A beszélgetés művészete
AZ ÉSZ ÉS A SZÍV ESZTÉTIKÁJA
Descartes és a józan ész paradigmája
Descartes gondolkodásának újdonsága
Descartes vitája korával
Descartes és a művészetek
Descartes és a szenvedélyek
A tudományos forradalom és az udvar
A tudományok és a művészetek versengése
Tudósok és tudományos társaságok Versailles-ban
Descartes, a kartezianizmus és a hatalom
A szabályok uralma
Antik, keresztény és reneszánsz előzmények
Kartéziánus szabály esztétika?
Boileau szabályesztétikája
Pascal és a szív paradigmája
Pascal három rendje
A szeretet rendje Pascalnál
A szív esztétikája
Pascal antik előzményei és felvilágosult következményei
A szenvedélyek tana
Szenvedélytanok a kora újkorban
A szenvedélyek fizikája és etikája
A külső és a belső ember
Le Brun szenvedélytana
A szenvedélyek megszelídítése és a képzelet
A tudom-is-én-micsoda diskurzusa
Bouhours
Pascal
Filozófia vagy költészet?
A tudom-is-én-micsoda a teológiai diskurzusban
A RÉGIEK ÉS A MODERNEK VITÁJA
A francia vita
A régiek fellépésének társadalmi és morális háttere
Vita az Akadémia ülésén: Perrault és Boileau
A vita továbbélése: Fontenelle
A francia vita eredménye és következményei
A brit epizód
A Homérosz-vita
A Querelle jelentősége és következményei
A vita szerepe az esztétikai gondolkodás önállósodásában
A vita konkrét következményei: regény, nemzeti nyelvek, kultúra
A modernitás önreflexiója és önkritikája
AZ ÉRETT FELVILÁGOSODÁS
A FELVILÁGOSODÁS ESZTÉTIKÁJÁNAK BRIT KONTEXTUSAI
A csiszoltság korai brit diskurzusai
Shaftesbury
Addison
Hutcheson
Csiszoltság és morális érzék
Hume és az érett ízlésesztétika
Hume, az író
Az ízlés mint a társas érzék tana
Értelem és ízlés
Szimpátia és képzelet
Hume helye az ízlésesztétikai hagyományban
A fenséges és a szép: Edmund Burke
A fenséges morális kontextusa
A fenséges teológiai kontextusa
A fenséges a természetleírás kontextusában
Burke szépségfogalmának eszmetörténeti kontextusai
A FELVILÁGOSODÁS ESZTÉTIKÁJÁNAK FRANCIA KONTEXTUSAI
A francia nyelvű elméleti esztétika kialakulása
A racionalista Crousaz
A szentimentális Dubos abbé
Batteux szintézise
A francia felvilágosodás nagy nemzedéke
Voltaire
Voltaire az ízlésről
Voltaire a szépségről
Voltaire színházesztétikája: A tragédiáról, A komédiáról
Diderot
Diderot színházesztétikája
Diderot a regényről
Diderot a festészetről
Diderot cikke a szépről az Enciklopédiában
Rousseau és a felvilágosult kultúrkritika
Kultúra versus morál: nulla végösszegűjátszma?
Költészet, érzelem, szív
Zene, dallam, szenvedély
Színház, erény, szórakozás
A FELVILÁGOSODÁS ESZTÉTIKÁJÁNAK NÉMET KONTEXTUSAI
A „Frühaufklarung” esztétikai gondolkodása
Leibniz és Wolff: a német felvilágosodás elméleti megalapozása
Gottsched és a svájciak
A neoklasszicizmus teoretikusai
Winckelmann aranykor-elmélete
Lessing képzőművészeti elmélete
Lessing színházelmélete
A katedrafilozófia Baumgartentól
Kantig Baumgarten és a filozófiai esztétika születése
Kant mint az ízlésesztétika kiteljesítője és lezárója
Kant a szép és a morálisan jó viszonyáról
Zárszó: Kant és a humanitás eszménye
IRODALOM
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

Oldalszám: 316

Kiadási év: 2013