Darwin elmélete, miszerint a világban anyagon kívüli értelem nem létezik, akár igaz is lehet, és ez veszélyes gondolat. Mennyiben függ az ember az anyagi világtól, illetve milyen mértékben független tõle - ez Daniel Dennett számára a darwini elmélet megkerülhetetlen interdiszciplináris (biofilozófiai) kérdése.

"…az evolúciós gondolat kritikusai, bármilyen oldalról jöjjenek is egyébként, mindig „égi fogantyúkat” keresnek, azaz olyan csodálatos, a tudomány eszközeivel nem magyarázható jelenségeket vagy isteni beavatkozások jeleit, amelyek nélkül az élet keletkezése és mûködése, az elme, a jelentés, a nyelv vagy a kultúra kialakulása nem érthetõ meg. Az „égi fogantyúk” helyett Dennett mindig rámutat a „földi daruk” mûködésére, azaz arra, miként lehet ezeket a csodálatosnak tûnõ jelenségeket csodák feltételezése nélkül megmagyarázni, hogyan lehet elképzelni a tervszerûség, a célszerûség, az intencionalitás megjelenését más, alacsonyabb rendû folyamatok spontán kölcsönhatásaként. A tudományos népszerûsítés elég magas szintjén Dennett valamennyi állítása elfogadható, a szükségképpen megtett egyszerûsítések indokoltak, és a következtetéssel is egyetértek, hogy írástudó embernek ma már nem illik az evolúció tényét kétségbe vonni."

(BUKSZ, Csányi Vilmos)

Oldalszám: 606

Kiadási év: 2008