Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves mûvében (Test és elme) a fenti kérdések közül is alapvetõen az elsõt.
"Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (...)tárgyalja. (...) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésbõl indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával." A tudomány célja ugyanakkor az objektív tudás növelése a világról. De lehet-e minden személyes vonatkozást, érzelmet, rokon- vagy ellenérzést, személyt, képzeletet mellõzni a megismerésben? És valóban a tudásnak csak ez a két pólusa van,vagy esetleg van átmenet objektív és szubjektív tudás között? Vagy Polányi Mihálynak van igaza, aki szerint az emberi tudás és tudomány se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes, amely "túl van az objektív és a szubjektív szembeállításán?"
Ezeket és még más - a filozófia, a megismeréstudomány, az ismeretelmélet, a pszichológia, a tudás-szociológia, az etológia területérõl származó - kérdéseket teszik fel e kötet tanulmányainak szerzõi.


Oldalszám: 254

Kiadási év: 2009