E ​könyv címében a „demokrácia” nem mint a filozófia tárgya, hanem mint alanya jelenik meg. Alapkérdése, hogy a demokrácia igényel-e egy sajátos, új gondolkodásmódot. Az amerikai pragmatikusok segítségével itt megfogalmazott válasz az, hogy igen.

Boros János Pécsett született 1954-ben. Vegyészmérnöki diplomát szerzett a Veszprémi Egyetemen 1978-ban. A KISZ-ből való kilépése (1975) miatt nem doktorálhatott. Mérnökként dolgozott, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogelődjén filozófiát és teológiát tanult. 1982 és 1987 között a svájci Fribourg egyetemén tanult filozófiát, ahol 1986-ban filozófiai licenciátust, 1987-ben pedig filozófiai doktorátust szerzett. Posztdoktoriális kutatásokat folytatott Franciaországban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. 1990 óta a Pécsi Tudományegyetemen tanít filozófiát. 1998-ban habilitált a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1998-ban a müncheni egyetem vendégprofesszora. 2000-ben megszerezte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

Tartalom

BEVEZETÉS
Európai demokrácia, posztnacionális konstelláció, amerikai alkotmány
Az amerikai alkotmány nyitánya
A történelem - segítség és akadály
Minden ideológia helyett: formális demokrácia
A keljfeljancsi elv
Jobb jövő konstituálásának vágya
A DEMOKRÁCIA FILOZÓFIÁJA: DEWEY
Az amerikai demokrácia megközelítése
Dewey és a demokrácia
Hobbes és Dewey
Chicago: a káoszból való teremtés
A modern intézményes és a klasszikus közvetlen demokrácia: Schumpeter és Dewey
Az önmagát kormányzó társadalom fogalma
Demokrácia, kommunikáció és közvélemény
Demokrácia és nem-egyensúlyi gondolkodás
Dewey és utódai pozitivizmusa, Marx és utódai dialektikus kriticizmusa
Individualizmus és kollektivizmus
Az individualizmus megerősítése
A demokráciát fenyegető veszélyek
Demokrácia és nevelés
A demokratikus neveléselv filozófiája
Kreatív demokratikus gondolkodás
A FILOZÓFIA DEMOKRÁCIÁJA: DEWEY
A demokrácia filozófiája és a filozófia demokráciája
A filozófia újraalkotása
A historizáló antropológia mint a filozófia megújításának eszköze
A filozófia és a racionalitás
Metafilozófiai nominalizmus
Adualisztikus és interaktív interdependencia mint immanentális filozófia
A világról való gondolkodás dualizmusának „ rendszerelméleti" fölszámolása
Naturalisztikus humanizmus
Az ismeretelmélet mint nézőközönség-filozófia megkérdőjelezése
Problémamegoldás helyett jobb világ
Adverbiális etika
Az elméleti és gyakorlati ész egyesítése
Kísérleti és alkalmazott etika
Metodológiai mikrodualizmusok
A filozófia és a jövő
A DEMOKRÁCIA FILOZÓFIÁJA: RORTY
Rorty, a demokratikus gondolkodó
Demokrácia és szabadság
Szolidaritás
A demokrácia eszméje és a hatalomról való megfeledkezés
Lyotard disszenzusa
Rorty disszenzuális konszenzusa
Michael Walzer kettős kódolású „demokratikus" moralitása
Szabadság a tökéletesedés előtt
Gyakorlati megfontolások
Elméleti megfontolások
A FILOZÓFIA DEMOKRÁCIÁJA: RORTY
A filozófiai jigazság " új nevei: metafora, rekontextualizálás és újraleírás
A félreértő rekontextualizáció motorja: a metafora
Az erős költő: patricidiális kultúra avagy aggódás a befolyásért
Az újraleírás
Az irodalom és elmélete: új történelem és új filozófia?
A NEOPRAGMATIZMUS FOGALMA
Horkheimer felfogása a filozófiáról
A neopragmatizmus fogalma
Demokrácia és jövő: a pragmatikus elmélet és gyakorlat kontextusa
Az igazság mint jövő
Autonómia
Az irónia
A filozófia és a jövő
A filozófia vége?
Deprofesszionalizáció - a sovinizmus ellen
EPILÓGUS
A demokrácia megvalósítása
A nemzeti büszkeség
A humán értelmiség szerepe a demokratizálódásban
FÜGGELÉK
1968 irreális realizmusa
Megjegyzések egy korszak kultúrájához, történetéhez és filozófiájához
Események, hatások
A hatvanas évek Amerikája
Hebert Marcuse, a hatvanas évek filozófusa
Az egydimenziós ember
A kultúra beszippantása avagy a represszív deszublimálás
A rabszolgaságról és a szabadságról
Irodalomjegyzék
John Dewey
Richard Rorty
További irodalom
NÉVMUTATÓ

Oldalszám: 328

Kiadási év: 2000