A turizmussal sokféleképpen szembesülhetünk. így az év meghatározott szakaszában magunk is turistaként teszünk eleget a regeneráció és a szabadidő kötelező társadalmi normaként megjelenő követelményének. A turizmus ugyanakkor számos társadalmi-kulturális problémát is felvet. A turizmus a néprajz, az antropológia, a kultúrakutatás számára azért fontos, mert egy olyan ablakot nyit és perspektívát mutat, amelyen keresztül a jelenben zajló társadalmi és kulturális átalakulások, transzformációs folyamatokjobban feltérképezhetők és megragadhatók. A turizmust értelmező varázsszavak többsége - az „idegenség/ másság” és a „mobilitás”, a „szabadidő” vagy az „életmód”, a „fogyasztás” illetőleg az „örökség” - a későmodern társadalmak leírásának legfontosabb fogalmai közé tartozik.
A kötetben tanulmányok elemzik azokat a helyeket, ahol a turisták megfordulnak: legyenek azok metropoliszok emberektől és járművektől zsúfolt, mesterséges tájai vagy világtól elzárt települések „érintetlen” területei. Megszaporodtak azok a helyek, amelyek turistacélpontokká alakulhatnak át. Távoli kontinensek váltak - korábban ismeretlen mértékben - a legkülönfélébb társadalmi csoportok számára utazási célokká, alakultak a társadalmikulturális fogyasztás zsinórmértékévé, de közvetlen közelünkben is megjelentek a turisták: térképeken sem szereplő falvakban, marginális helyzetbe került régiókban, amelyekről el sem tudtuk képzelni, „mi fogja meg bennük az idegent”.
Más tanulmányok azt vizsgálják, hogyan működnek a különböző turisztikai „képzeletgyárak”, milyen képek, imaginációk, tárgyak termelése és fogyasztása jellemzi a különböző turista-tevékenységeket. A turizmus közegét tárgyi és képi objektivációk, stílusok és szimbólumok folyamatos áramlása hozza létre. Az új értékkategória, az „örökség” jegyében nemcsak építészeti alkotások, műemlékek kapnak szerepet, hanem a legkülönbözőbb emléktárgyak, a turistaművészet sajátos megnyilvánulási formái, azok gyűjtése, vagy az egymást követő események, fesztiválok lelkiismeretes, előre eltervezett látogatása. Az ilyen események és tárgyak. filmek és könyvek sajátos környezetet hoznak létre, amely a mai társadalmi életet meghatározó számos mesterséges, képzeletbeli táj egyikeként fontos szerepet játszik a mindennapi élet lellegzetes kulturális gyakorlatainak megszervezésében és megélésében.

Tabula könyvek 5.

Tartalom

FEJŐS ZOLTÁN: Az utazás emlékezete: a tárgyak, a képek
SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Szimbólumtermelés-élményfogyasztás: a tér szerepe a turizmusban
BICZÓ GÁBOR: A határ metafora mint a turizmus antropológiai vizsgálatának paradigmatikus példája: Gyimes esete
ILYÉS ZOLTÁN: Az emlékezés és az újratanulás terei - a „honvágyturizmus” mint tér- és identitásszervezés
JÁROSI KATALIN: „Paprika, Pußta, Piroschka”: magyar mítosz és magyar valóság a német útikönyvekben
CSILLAG GÁBOR: „Képek és képtelenségek” - a valóságábrázolás határai a turisztikai képi emlékekben
PUSZTAI BERTALAN: Vallás, turizmus, kulturális másság. A vallási különbözőség mint turisztikai erőforrás Finnországban
VASS ERIKA: Kitárult világ. Az 1938-ban, Budapesten rendezett eucharisztikus világkongresszus a turizmus szemszögéből
KORPICS MÁRTA: Egy zarándokhely átalakulásának vizsgálata a turizmuskutatáson keresztül
BÉRES ISTVÁN: Go West! (...or East). A külföldre utazás a hatvanas, hetvenes évek magyar turizmusában
SCHLEICHER VERA: „Ha idegenben győzni tudnánk...” -Gondolatok a szurkolói turizmusról a Fotex kézilabdacsapatának példáján
WILHELM GÁBOR: Az ősök földjén: japán etnoturizmus és azajnu mozgalom
A. GERGELY ANDRÁS: Az autenticitástól az identitásig: térségi turizmus Tunéziában
SZARVAS ZSUZSA: A horgászbottól az internetig. A turizmus szerepe egy finn gazdaság életében
GRÁFIK IMRE: Lovas turizmus - lovashagyomány (Gondolatok egy kiállítás kapcsán)
FRAZON ZSÓFIA: Múzeumi reprezentáció, nyilvánosság és turizmus
GERA MIHÁLY: Kiállításmegnyitó
... és akkor Pesickáék elmentek Velencébe...

Oldalszám: 257

Kiadási év: 2003