Smith és Mackie tankönyve szemléleti szélsőségektől mentes, szakmailag megalapozott munka, amely a kognitív szociálpszichológia időszakának eredményeit sűríti magába, de kifejezi azt a posztkognitív érdeklődést is, amely az érzelmi jelenségeket immár nem szorítja háttérbe. Eliot R. Smith a Harvardon, az új-zélandi származású Diane M. Mackie Princetonban szerezte fokozatát. Ugyan a középgenerációhoz tartoznak, de a kutatás és oktatás terén már sok elismerést könyvelhetnek el, a szakmai közélet (folyóirat-szerkesztőségek és pályáztató kuratóriumok) megbecsült tagjai. Most kerül sor közös könyvük második kiadására, melynek sikere koncepcionális erényei mellett összefügg jól tagolt felépítésével, didaktikus jellegével s azzal, ahogy az elméleti igényesség magas fokán a szociálpszichológia alkalmazási lehetőségeit is rendre tárgyalja, tekintetbe véve minden gyakorlati szférát az üzleti élettől az oktatás- és egészségügyön át a médiáig és a politikumig. A kötet sajátos előnye, hogy felépítése kifogástalanul illeszkedik a szociálpszichológia oktatásának néhány hazai egyetemen bevezetett és bevált tantervéhez.

Tartalom 

Amerikai szociálpszichológia magyar olvasóknak: a kiadás szerkesztőjének előszava    
Előszó    
A könyv sajátos jellemzői    
Mi a szociálpszichológia?    
A szociálpszichológia egy lehetséges definíciója    
Tudományos vizsgálódás...    
...a társas és a kognitív folyamatok hatásairól    
...arról, ahogy az egyének észlelik, befolyásolják egymást, és kapcsolatba kerülnek egymással    
A szociálpszichológia különleges nézőpontja    
Történelmi irányzatok és aktuális témák a szociálpszichológiában    
A szociálpszichológia empirikus tudománnyá válik    
A viselkedés okairól vallott önálló nézetei nyomán a szociálpszichológia elkülönül az általános pszichológiáról    
A nácizmus megjelenésének hatása a szociálpszichológia fejlődésére    
Fejlődés és integráció    
Miként tükröződik a könyv megközelítésében az integratív szemléletmód?    
A szociálpszichológia két alapvető axiómája    
Három motivációs elv    
A feldolgozás három elve    
Jó és rossz kimenetelek    
A könyv felépítése    
Összefoglalás    
A kutatás módszertana: ahogy a kérdéseket fölteszik és megválaszolják    
A kutatás kérdései és az elmélet szerepe    
Kutatási kérdések és tudományos elmélet    
Elméletek tesztelése: az elmélettől a kutatómunkáig    
Szerkezeti validitás: konstruktumok felmérése    
Belső validitás: az oksági viszonyok felmérése    
Külső validitás: az általánosíthatóság felmérése    
Elméletek értékelése: a fő kérdés    
Az értékek és az etika szerepe a kutatásban    
Becsületesség a kísérleti személyekkel szemben    
Társadalmi hasznosság    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 2. fejezet áttekintése    
Személyészlelés    
Az első benyomás kialakítása: jelek, értelmezések és következtetések    
Az első benyomások nyersanyaga    
A jelek értelmezése    
A cselekvő személy jellemzése: megfelelési következtetések    
Az első benyomáson túl: attribúció és integráció    
Az attribúció forrásai    
Az első benyomás módosítása    
Összegzés: a komplex benyomás kialakítása    
Az átgondolt benyomások pontossága    
A benyomások hatásai: alkalmazás, védekezés és a benyomások módosítása    
Benyomások és ítéletek    
Önfenntartó benyomások    
Az inkonzisztens információ kezelése    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 3. fejezet áttekintése    
A self    
Az énfogalom felépítése: amit önmagunkról tudunk    
Az önismeret forrásai    
Az önmegismerés és mások megismerése azonos vagy különböző folyamatok-e?    
Többféle self    
A különböző selfek összerendezése: koherens énfogalom kialakítása    
Az önértékelés kialakítása: hogyan látjuk magunkat?    
Önmegerősítés: "Én vagyok a legjobb!"    
Az önértékelés forrásai    
A self hatásai: az érzelmek és a viselkedés irányítása    
A selj és az érzelmek: értem vagy ellenem?    
A self működés közben: self és viselkedés    
A self megvédése: megküzdés a stresszel, az inkonzisztenciákkal és a kudarcokkal    
A self jólléte ellen irányuló fenyegetés    
Menekülés a fenyegetés elől: érzelemközpontú megküzdés    
Szembeszállni a fenyegetéssel: problémaközpontú megküzdés    
A megküzdés módjai    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 4. fejezet áttekintése    
A csoportok észlelése    
Az előítélet társadalmi és kognitív gyökerei    
Mi az előítélet oka?    
Az előítélet céltáblái: a társas csoportok    
Társadalmi kategoráció: a világ felosztása társas csoportokra    
Csoportbenyomások kialakítása: a sztereotípiák létrejötte    
A sztereotípiák tartalma    
A sztereotípiák kialakulása személyes tapasztalatok alapján    
A sztereotípiák kialakulása társas tanulás útján    
Az egyenlőtlenségeket igazoló sztereotípiák kialakulása    
A sztereotípiák alkalmazása: az előfeltevéstől az előítéletig    
Mi aktiválja a sztereotípiákat?    
Gyors ítéletek sztereotípiák alapján    
A sztereotípiák és a megfontolt ítéletek    
A sztereotípiák megváltoztatása: hogyan küzdhető le az elfogultság az előítéletek csökkentése érdekében?    
A csoportok közötti kapcsolatok: képesek lesznek-e az egyének a csoportsztereotípiákat megváltoztatni?    
A sztereotípiák megváltoztatásának akadályai: elegendő-e a kapcsolat?    
A sztereotípiavédelem leküzdése: a működő kapcsolat    
Az automatikusan aktivált sztereotípiák leküzdése: csak akarni kell...    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
Az 5. fejezet áttekintése    
Társas identitás    
Önmagunk kategorizálása csoporttagként    
A saját csoport megismerése    
A csoporttagság hozzáférhetősége    
Én, ti és ők: a társadalmi kategorizáció hatásai    
Az "én" "mi"-vé válik: a társadalmi kategorizáció és a self    
A többiek "mi"-vé válnak: a társadalmi kategorizáció és a saját csoport    
A többiek "ők"-ké válnak: a társadalmi kategorizáció és a külső csoport    
Amikor a csoporttagság negatív    
A pozitív önértékelés megőrzése    
Szociális mobilitás: menekülés a negatív csoporttagság elől    
Társadalmi változás: a csoportközi kontextus megváltoztatása    
Egy cél, sok stratégia    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 6. fejezet áttekintése    
Attitűdök és attitűdváltozás    
Attitűdök és eredetük    
Attitűdök mérése    
Attitűdök kialakulása: miért és hogyan?    
A hirtelen ítéletektől a megfontolt véleményekig: a meggyőzés felületes és szisztematikus útjai    
Felületes feldolgozás: a meggyőzés rövidzárlatai    
A meggyőző kommunikáció szisztematikus feldolgozása    
Felületes és szisztematikus feldolgozás: melyik stratégiát mikor alkalmazzuk?    
Az érzelmek meggyőző ereje: az affektív információ felületes és szisztematikus feldolgozása    
Emocionális rövidzárlatok: "Ha jól esik, csináld!"    
Pozitív érzelmek és szisztematikus feldolgozás    
Negatív érzelmek és meggyőzés: "Érd el, hogy aggódjak, és egyetértek veled"    
Az attitűdök megvédése: ellenállás a meggyőzéssel szemben    
Az ellenszer: a tudatosság fél győzelem    
Az előzetes figyelmeztetés egyenlő a felfegyverkezéssel    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 7. fejezet áttekintése    
Attitűdök és viselkedés    
Az attitűdök megváltoztatása cselekedetek révén    
Önészlelés: az attitűdökre való következtetés a viselkedésből    
Kognitív disszonancia: az attitűdök megváltoztatása a viselkedés igazolása érdekében    
A cselekedetek irányítása attitűdök révén    
Hogyan irányítják az attitűdök a viselkedést?    
Mikor befolyásolják az attitűdök a cselekvést?    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 8. fejezet áttekintése    
Csoport, norma és konformitás    
Igazodás a csoportnormákhoz    
A társas nromák kialakulása    
Nyilvános és személyes konformitás    
A norma kettős funkciója: ellenőrzés és kapcsolattartás    
A konszenzusra vonatkozó elvárások    
Konszenzus, de kivel?    
A norma kettős funkciója    
A csoporttagság kiugró jellege    
Hogyan alakítja ki a csoport a normát: a társas befolyásolás folyamata    
Csoportmegegyezés: a középutas megoldás    
Csoportpolarizáció: a normatív szélsőségesség esetei    
Felületes feldolgozásmód: támaszkodjunk a többiek véleményére    
Szisztematikus feldolgozás: mind az álláspont, mind az érvek számítanak    
A konformitás kényszere: a valódi konszenzus aláaknázása    
A konszenzuskeresés kudarca    
A konszenzuskeresés mélypontja: csoportgondolkodás    
Kisebbségi befolyás: a szakadárság értéke    
Sikeres kisebbségi befolyás    
A kisebbségi és többségi befolyásolás folyamata    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 9. fejezet áttekintése    
Normák és viselkedés    
Normák: a társas viselkedés hatékony irányítói    
Hogyan irányítják a normák a viselkedést?    
Miért ennyire hatékonyak a normák?    
Egyéniségvesztés: amikor a normák felülkerekednek    
A viszonosság normája: úgy bánj másokkal, ahogy ők bánnak veled    
A szívességek viszonzása    
Eredmények és viszonosság    
A társas elkötelezettsége normája: az ígéretek betartása    
Az "alacsony labda"-módszer    
Hosszú távú elkötelezettségek: miért tartanak ki az emberek döntéseik mellett?    
Az engedelmeskedés normája: behódolás a hatalomnak    
Milgram kísérletei az engedelmeskedésről    
Az engedelmeskedés okai    
A hatalomnak való engedelmekedés normája    
A fokozódás csapdája: az elfogadhatótól az elképzelhetetlenig, lépésről lépésre    
A kísérletbeli engedelkedéstől a társadalmi atrocitásokig    
Normatív vám-rév hatások: az engedelmeskedés előnyei és hátrányai    
Lázadás és ellenállás    
Reaktancia: ami sok, az sok    
Szisztematikus feldolgozás: "Gondoljuk át alaposan!"    
Normákkal a normák ellen    
Összegzés: a viselkedés irányítói    
A normák és az attitűdök egyaránt befolyásolják a viselkedést    
Amikor az attitűdök és a normák összeütköznek: a hozzáférhetőség meghatározza a befolyást    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 10. fejezet áttekintése    
Szeretet és szerelem    
Kezdeti vonzódás    
Fizikai vonzerő    
Pozitív interakció    
Vonzalom, hasonlóság és interakció: egymást erősítő folyamatok    
A kapcsolat fejlődése    
Kölcsönös jutalmazás: mit kapunk?    
Kitárulkozás    
Intim kapcsolatok    
Az intim kapcsolatok vizsgálata    
Az intim kapcsolatok révén a partner az én részévé válik    
A cserefolyamat változásai    
Intimitás és elköteleződés    
Embertípusok és kapcsolattípusok    
A kapcsolatok hatásai    
Szerelem és szexualitás    
Szenvedélyes érzések    
Szexuális attitűdök és viselkedés    
Szex a párkapcsolatban    
Kapcsolati problémák    
Viszonzatlan szerelem    
A zavar okai    
A konfliktus folyamatai    
A szakítás és következményei    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 11. fejezet áttekintése    
Segítségnyújtás és bántalmazás    
Segítségnyújtás, bántalmazás és az emberi természet    
Mitől lesz a viselkedés agresszív vagy altruista?    
Az altruizmus és az agresszió gyökerei    
Mások segítése    
A segítségre szoruló személy észlelése    
Segíteni akarás: költségek és nyereségek    
Létezik-e valódi altruizmus? Az empátia szerepe    
A kötelezőnek érzett segítségnyújtás: a normák és a segítő viselkedés    
Összegzés: a belső konfliktusok feloldása    
Segítség, ami segít; segítség, ami árt    
A proszociális viselkedésformák növelése a társadalomban    
Az agresszió    
Mi váltja ki az agressziót?    
Az agressziót támogató és korlátozó normák    
Összegzés: amikor a vágyak és a normák összeütköznek    
Az agresszió hatásai    
Az agresszió csökkentése a társadalomban    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 12. fejezet áttekintése    
Interakció és kölcsönös függés    
Társas serkentés: a minimális kölcsönös függés hatásai    
Társas serkentés: teljesítménynövelés és teljesítménygátlás    
Zsúfoltság: sok más ember jelenléte    
Teljesítmény a személyes csoportokban: a kölcsönös függés maximalizálása    
A csoportfejlődés szakaszai: a formálódástól a megszűnésig    
A munka elvégzés: csoportteljesítmény    
Vezetés    
Kommunikáció a csoportban    
Társas dilemmák: amikor a kölcsönös függés szembeállítja az egyént a csoporttal    
A társas dilemmák típusai    
A társas dilemmák megoldása    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 13. fejezet áttekintése    
Konfliktus és konfliktusmegoldás    
A csoportközi konfliktus keletkezése    
A csoportközi konfliktus eredete: harc a javakért és a tisztelet kivívásáért    
A csoportok sajátos versengési hajlama    
A konfliktus súlyosbodása: hogyan válik a rossz még rosszabbá    
A konfliktus elmélyülése: kommunikáció és interakció, amely csak ront a helyzeten    
Észlelés a konfliktusban: "Mit is várhatnánk tőlük?"    
"Végső megoldás": a külső csoport kirekesztése    
A csoportközi konfliktusok feloldása    
Békés kommunikáció: konfliktusmegoldás tárgyalás útján    
Csoportközi kooperáció: a viták megoldása együttműködéssel    
Záró megjegyzések    
Összefoglalás    
A 14. fejezet áttekintése    
Epilógus    
Szakkifejezések    
Irodalom    
Névmutató    
Tárgymutató

Oldalszám: 968

Kiadási év: 2001