Gül baba a magyar és a török közös múlt különleges alakja. Az oszmán időkben élt, egy olyan korban, amikor a két nép kapcsolata a legkevésbé sem volt barátságos. A szent életű dervis a hódító hadsereg szellemi vezetői közé tartozott, és a legkevésbé sem volt a magyarok vagy éppen a béke barátja, ellenkezőleg: a legendák szerint számos szultán hódító hadjárataiban vett részt. Életéről keveset tudunk, de a Rózsa-domb tövében épült rendház a hódoltság legjelentősebb derviskolostorává vált. Gül baba azon kevés hódoltsági személy közé tartozott, akinek az emléke túlélte a török időket, sírjához, ha nem is sűrűn, de folyamatosan zarándokoltak. Kultusza a 19. században kapott újra szárnyra, meglepő módon Magyarországon. A kedvelt sétahellyé váló sírkápolna, a szárba szökkenő magyar-török barátság, az orientalizmus divatja, továbbá az a tény, hogy Gül baba nem katona volt, ahhoz vezettek, hogy ő lett a magyarok számára a pozitív török-magyar kapcsolatok megtestesítője. így alakult ki a békés öreg rózsakertész története, ami a magyar közönség számára Huszka Jenő operettje és a Gábor deák című film révén lett népszerű. E képzeletbeli figura talál most vissza saját valóságához, a hódoltság korához, a bektasi dervisrendhez, és marad egyúttal a török-magyar kapcsolatok szimbóluma, amelyet a türbének és környékének közös, török-magyar felújítása is kifejez.

Tartalom

BEVEZETÉS / Ágoston Gábor
A török Buda
A muszlim hitélet
A BEKTASIK / Sudár Balázs
A bektasi dervisrend története
A kezdetek
A dervisrend
A betiltott rend
A bektasik hitvilága
Általános misztikus vonások
A mester és a tanítvány
Az út
A betűmisztika Síita hatások
Iszlám előtti hagyományok
Ünnepek, szertartások, szokások
A bektasik viselete
Tánc, zene, vers
BEKTASI KOLOSTOROK MAGYARORSZÁGON / Sudár Balázs
Mire jó egy derviskolostor?
Török kolostorépítészet
A török kolostorelnevezések
Buda - Hizir baba kolostora
Buda - Muhtár baba kolostora
Eger
Lippa - Jágmur baba kolostora
Pécs - Idrísz baba
A pécsi Tettye
Székesfehérvár
Hatvan - Jágmur baba kolostora
Szolnok
Temesvár
GÜL BABA / Ágoston Gábor, Sudár Balázs
Gül baba neve és személye
A legendák Gül babája
Gül baba halálának legendája / Sudár Balázs
A hitharcosok védőszentje / Sudár Balázs
Mitrovicai legendák: az ópiumszívó Gül baba / Ágoston Gábor
A rózsakertész legendája a 19. századból / Ágoston Gábor
Gül baba kultusza a 19. századi Magyarországon / Sudár Balázs
Gül baba téves azonosításai / Sudár Balázs
GÜL BABA TÜRBÉJE
A türbe a török korban / Ágoston Gábor
A kolostor / Sudár Balázs
A türbe a barokk korban / Farbaky Péter
A zarándoklatok / Ágoston Gábor
A türbe műemlékké nyilvánítása és restaurálása, illetve egy dzsámi tervei / Ágoston Gábor, Fodor Gábor
Mozgalom a türbe megmentésére és egy iszlám kultúrközpont kialakítására / Ágoston Gábor
Tervek a türbe környékének rendezésére az 1980-as években / Polónyi Károly
A Gül baba türbe környezetének rendezése 1997-ben / Pintér Tamás
A türbe kutatása (2015-2018) / Lászay Judit
Régészeti feltárások Gül baba türbéje körül (1999, 2015) / Papp Adrienn
Gül baba türbéje és környezete a 2010-es évek végén / Kovács Gergő
Utószó / Sudár Balázs
FÜGGELÉK
Gül baba kolostorának alapítványi vagyona, 1580
Versek Gül baba tiszteletére
Jelentés a Gül baba türbéjében végzett ásatás eredményéről, 1915. június 28.
Jegyzőkönyv
A Gül Baba Komité vezetőinek levele Gömbös Gyula miniszterelnökhöz
Irodalom
Kép- és térkép jegyzék
Rövidítésjegyzék

Oldalszám: 182

Kiadási év: 2022