Dedikált példány.

Ön egy lelkes csapat munkájának gyümölcsét tartja kezében.
Nyírtelek létrehozói egy olyan fát ültettek, amelynek nem volt gyökere. Az akkori rendszer koncepciója szerint — a korábban Nyíregyházához tartozó bokortanyákból — egy községet, s annak központját kellett kialakítani. A választás Királyiélekpusztára esett, amit először Dózsatanya, később Sőrekút, majd Nyírtelek néven anyakönyveztek.
Sokáig bénította ez a gyökértelenség az embereket. Nem akartak, vagy nem lehetett a múltról beszélni. Míg évekkel ezelőtt néhány lelkes kutató erejét nem kímélve keresni kezdte az emlékeket. Ez nem ment egyszerűen, mert Király telek sohasem volt önálló közigazgatási település, mindig Nyíregyházához tartozott. A levéltári dokumentumok, a szájhagyományokban élő tanúvallomások számtalan új és új értékeket tártak elénk. Az úttörők, Labay József, Benczúr Sándor, Kovács M. János nyomdokaiba lépett a 2-es számú iskola honismereti szakköre Mélykúti Jánosné vezetésével, s majd az ifjúsági ház honismereti baráti köre vállalta a megőrzést és az eredmények ismertetését a nagyközönséggel. Vetélkedők, kiállítások, fotók és diasor őrzi létünk eddigi eredményeit.
Egyre-másra születtek a kisebb-nagyobb dolgozatok, s mindenképpen szükségessé vált — egy hiánypótló — egységes kiadványba összegyűjteni ezeket. íme, nekünk is van múltunk, vannak őseink, akik a „zivatoros" időkben helyt álltak és büszkék lehetünk rájuk. Bár a település többször elpusztult, az itt élők vagy ide kerültek szorgalma mindig újraélesztette.
Az elgondolást tett követte, s amit a szerkesztők szeretnének előrebocsátani: ez a könyv nem monográfia, bár a legmesszebbmenőikig hiteles és tudományos eredményekre támaszkodik. Szándékunk volt minél olvashatóbban, egyszerűbben, minden ember számára élvezhetően elkészíteni az írást. A könyv műfajilag sem egységes, egyik fejezetnél a történelmi elemzés dominál, másutt a forrásközlés és értelmezés került előtérbe. (A XIX. szd. végét és a XX. szd. elejét bemutató rész azért ilyen hosszú mert ebből az időszakból rendelkezünk a legtöbb forrással.) A legtöbb esetben nem kívántunk következtetéseket levonni vagy az eseményekbe belemagyarázni. A tények magukért beszélnek. A felosztást a nagy történelmi sorsfordulókhoz kötöttük, s a végét azért 1951. december 31-ével határoztuk meg, mert addig létezett a Királyié lek elnevezés valamilyen formában.
Még egyszer hangsúlyozzuk, egy hiánypótló és egyben lakóhelyünket népszerűsítő mű született most, s biztos, hogy nem teljes — a kutatások tovább folytathatók —, majd talán egyszer a pótlás is megszületik, s a következő korszakokat is feldolgozza valaki. A lehetőség nyitva áll...
Szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak a szerveknek, intézményeknek, akik segítették a könyv megjelenését. így Nyírtelek nagyközség önkormányzatának, a Művelődési és Ifjúsági Háznak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárnak és Múzeumnak, a Nyírtelekért” Alapítványnak, és személy szerint Sápi Imrének, aki az anyagiak előteremtésében vállalt jelentős szerepet.

Tartalom

Előszó
Bevezető (Dessewffy Gyula)
Királytelek földrajzi képe (Orha Tünde)
Adatok Királytelek területének legkorábbi történetéhez (Istvánovits Eszter—Kurucz Katalin)
Királytelek története a Rákóczi szabadságharcig (Henzsel Ágota)
Királytelek az újratelepítés és a reformkori időkben 1700—1850
(Mélykúti János—Mélykúti Jánosné)
A Dessewffyek Királyteleken (Mezei Zoltán)
Gazdálkodás Királyteleken (Dankó Mihály
A hitbizományi birtok (Dankó Mihály
A munkakörülmények (Dankó Mihály)
Élet az uradalomban (Mezei Zoltán
Külterületek (Dankó Mihály)
Az oktatás fejlődése (Mezei Zoltán)
Hitélet Királyteleken (Mezei Zoltán)
Egyletek, szervezetek, mozgalmak (Dankó Mihály)
Élet a háború után (Dankó Mihály)

Oldalszám: 288

Kiadási év: 1999