A kötet a történeti Borsod megye első központja, a borsodi vár régészeti feltárásának eredményeit mutatja be. E korai megyeszékhelyek építési idejéről és módjáról, a bennük egykor folyt életről kevés írásos adatunk van. Ezért vált különösen jelentőssé régészeti kutatásuk. A borsodi vár teljességre törekvő ásatása 1987-1999 között folyt, és igen gazdag eredményeket hozott.
Nemcsak az egykori megyeszékhelyet, az ispáni várat, a hozzátartozó templomokat, és temetőt, hanem egy 10. századi magyar falut is sikerült feltárni. A munka során bepillantást nyert a kutató a borsodi vár, és Borsod falu későközépkori történetébe is. Az eredmények ismertetése hozzájárul korai történelmünk néhány igen fontos kérdésének, a honfoglaló magyarság életmódjának, gazdálkodásának, az Árpád-kori megyeszékhelyek építési idejének, szerepkörének jobb megismeréséhez.

A könyv által rövid betekintést nyerhetünk a Bódva-völgy földrajzi környezetébe és kutatástörténetébe, illetve az eddigi legrészletesebb ismertetést olvashatjuk az itt elterülő egykori megyeszékhelyünk, a borsodi földvár történetéről és régészeti anyagáról. Megismerhetjük az ispáni várat megelőzően létező 10. századi települést, az ispáni várat, az ispánsági vár templomait és a várnépek temetőjét, továbbá az ezek területéről származó leleteket. Az egyes objektumok és tárgyak részletes régészeti kiértékelése, valamint a vonatkozó írott források feldolgozása mellett a természettudományok területén dolgozó munkatársak bevonásával a kerámiaanyag és a vassalakok archaeometriai vizsgálatára, az állatcsontleletek, mag- és termésleletek, illetve az ételmaradványok elemzésére, valamint a templom körüli temető embertani vizsgálatára is sor került. Mindezek alapján képet alkothatunk a 10. századi falu épületeiről, településszerkezetéről, kerámiaművességéről, gazdálkodásáról és életmódjáról, a honfoglaló magyarság növénytermesztéséről és étkezési kultúrájáról, az ispáni vár szerkezetéről és építési periódusairól, a 10–11. századi várépítészetről, a 10–12. századi vaskohászatról és vasfeldolgozásról, az ispáni várak Árpád-kori szerepéről, valamint megismerhetjük az egykor itt élt népességet. Végezetül külön fejezet foglalkozik az ispáni vár utóéletével, 16–18. századi történetével. A könyv tehát a több szempontú, sok részletre kiterjedő kutatás eredményeire építve a lehető legteljesebb képet adja egykori megyeszékhelyünkről, a borsodi földvárról.

Oldalszám: 519

Kiadási év: 2019