A konstruktivizmus Oroszországból indult világhódító útjára. A magyar konstruktivizmus a Kassák Lajos szerkesztette MA folyóirat műhelyében, Bécsben született 1921 táján, ezt követően Németországban bontakozott ki, majd a húszas évek második felétől idehaza is jelentős irányzattá fejlődött. Korai művei képzőművészeti alkotások voltak, mértani elemekből formált nonfiguratív kompozíciók. E képarchitektúráknak nevezett ideáltervekben Kassák nyomán Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László is a jövő emberséges és harmonikus világának új esztétikáját vázolták fel; a nemes programot pedig építészek, iparművészek, alkalmazott grafikusok váltották valóra. így épült meg számos családi és bérház, vált rangossá Bortnyik Sándorral az élen a magyar reklámgrafika, kerültek ki a műhelyekből a funkcionalizmus szellemében fogant, tiszta szerkezetű, gondos kivitelezésű tárgyak. A magyar konstruktivizmus nem korlátozódott a húszas-harmincas évekre. Moholy-Nagy és Breuer Marcel vagy Victor Vasarely és Nicolas Schöffer munkássága nyomában nemzetközi hatása és utóélete is figyelemre méltó.

Tartalom

Bevezető
Művek és műhelyek
A bécsi MA: az első képarchitektúrák
Magyarok a Bauhausban: „a jövő új épülete"
A CIAM magyar csoportja: a „minimállakás"
A „magyar Bauhaus": Bortnyik és iskolája
Utópia és valóság
„A korszerű művészet él":
változatok a konstruktivizmusra
Az új építészet: villák és bér házak
Funkcionalizmus: a formatervezés kezdetei
Mindennapi grafika: az elementáris tipográfia
Kisugárzás és újrakezdés
A Munka-kör: a „konstruktívszürrealista sematika"
Párizs, a menedék: az Abstraction-Création
Párizs, a lehetőség: a kinetizmus és az op-art
Újkonstruktivizmus: a magyar neoavantgárd
Jegyzetek
Válogatott irodalom
Kép jegyzék
Névmutató

Oldalszám: 148

Kiadási év: 2007