A miskolci múzeumban utoljára két-három évtizeddel ezelőtt jelentek meg nagy formátumú, műtárgyfotókkal gazdagon illusztrált, összefoglaló müvek a gyűjteményekben őrzött értékekről. (Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete, 1997; A Herman Ottó Múzeum műkincsei, 1999; A Herman Ottó Múzeum képtára, 2004.) Azóta nemcsak a gyűjtemények gyarapodtak, hanem jelentős változások is történtek a múzeum életében. 2013-ban megnyílt a Pannon-tenger Múzeum; az intézmény része lett a Miskolci Galéria és annak több kiállítóhelye, köztük a Színháztörténeti- és Színészmúzeum; 2024-ben új Képtárral és Régészeti Látványraktárral bővült a múzeumi hálózat. Ezek a változások együttesen indokolták, hogy a múzeumalapítás 125. évfordulójára egy új múzeumtörténeti feldolgozás, és egy új reprezentatív kiadvány készüljön.

A kötet szerkezete a kortárs muzeológia elméleti megközelítését tükrözi Nem egy összefüggő múzeumtörténeti narratívára épít, hanem tizenkét különböző gyűjtemény tizenkét, egymással párhuzamos történeteként mutatja be a miskolci múzeumügy évtizedeit, tizenkét fejezetbe szerkesztve. A fejezetek sorrendjét az egyes gyűjteményekben őrzött kulturális javak kora, a legrégibb gyűjteményi darabok határozzák meg:

1. Ásványtár, 2. Földtörténeti és Természetrajzi Tár, 3. Régészeti Tár, 4. Éremtár, 5. Történeti Tár, 6. Képzőművészeti Tár, 7. Könyvtár, 8. Néprajzi Tár, 9. Színháztörténeti Gyűjtemény. 10. Irodalomtörténeti Gyűjtemény, 11. Fotó- és Negatívtár, 12. Miskolci Galéria kortárs képzőművészeti gyűjtemény.

A könyv fontos értéke, hogy 352 oldalon több mint 400 fotót tartalmaz, a kor vizuális elvárásainak és nyomdatechnikai lehetőségeinek megfelelő legmagasabb minőségben. Ezek egy része archív fotó, múzeumtörténeti és dokumentációs, eredeti forrásértékű fénykép -feltárásuk, adatolásuk a kutatómunka egyik fontos részét képezte. Másik részük műtárgyfotó, jelentős részben a múzeum mai fotósainak. Mészáros Viktóriának és Baranczó Benedeknek a munkája. A fejezetek közötti, és a fejezeteken belüli arányok a múzeumi gyűjtemények sokszínűségét, változatos gazdagságát tükrözik.
A fő szöveges és képi mondanivalót kisebb keretes írások, rövid életrajzok, érdekességek egészítik ki, így lesz a tudományos ismeretanyagból egy könnyen olvasható, jól forgatható és színvonalasan látványos ismeretterjesztő kiadvány.

Tartalom

ELŐSZÓ
AJÁNLÁS
SZERKESZTŐI ELŐSZÓ
MÚZEUMTÖRTÉNETI MÉRFÖLDKÖVEK I.
Tóth Arnold: A MÚZEUM ALAPÍTÁSTÓL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG (1899-1949)
Fehér Béla, Szakáll Sándor: ÁSVÁNYTÁR, A MAGYARORSZÁGI ÁSVÁNYOK LEGNAGYOBB ÉS LEGTELJESEBB GYŰJTEMÉNYE
Szoiyák Péter, Mezei Tünde, Watah Veronika Edina: FÖLDTÖRTÉNETI ÉS TERMÉSZETRAJZI TÁR, EGY ÖREG GYŰJTEMÉNY LEGFIATALABB HAJTÁSAI
Szörényi Gábor András, Gál Viktor, Szoiyák Péter: RÉGÉSZETI TÁR „TALÁLMÁNYOK A FÖLDBŐL”
MÚZEUMTÖRTÉNETI MÉRFÖLDKÖVEK II.
Tóth Arnold: A VIDÉKI MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB MÚZEUMA (1950-2024)
Simon László: ÉREMTÁR, NUMIZMATIKA A MISKOLCI MÚZEUMBAN
Spóner Péter: TÖRTÉNETI TÁR, A VÁRMEGYEI GYŰJTEMÉNYTŐL AZ ONLINE FOLYÓIRATIG
Pirint Andrea: KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁR, „ALAPÍTSUNK ITT KÉPGYŰJTEMÉNYT IS...”
MÚZEUMTÖRTÉNETI MÉRFÖLDKÖVEK III.
Tóth Arnold: A HERMÁN OTTÓ MÚZEUM ÉPÜLETEI
Hideg Ágnes, Zahuczky László: KÖNYVTÁR, MISKOLC RÉGI KÖZKÖNYVTÁRA A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN
Bodnár Mónika: NÉPRAJZI TÁR, A HAGYOMÁNYOS NÉPI KULTÚRA ÜNNEPI ÉS HÉTKÖZNAPI TÁRGYAI
Mikita Gábor: SZÍNHÁZTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, A VIDÉK EGYETLEN SZÍNHÁZI MÚZEUMA
MÚZEUMTÖRTÉNETI MÉRFÖLDKÖVEK IV.
Tóth Arnold: A HERMÁN OTTÓ MÚZEUM ÉPÜLETEI
Békési Gábor: IRODALOMTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, LÉVAY JÓZSEF ÖRÖKSÉGÉTŐL A KORTÁRS IRODALOMIG
Szentesi Edina: FOTÓ- ÉS NEGATÍVTÁR, ARCHÍV FOTÓK ÉS A MÚZEUMI FÉNYKÉPEZÉS TÖRTÉNETE
Madarász Györgyi, Kákóczki András, Hajdú Ildikó, Éliás István: MISKOLCI GALÉRIA, KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY A GRAFIKA FŐVÁROSÁBAN
MISKOLCI MUZEOLÓGIAI KISLEXIKON, 125 SZÓCIKK A HERMÁN OTTÓ MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEINEK 125 ÉVES TÖRTÉNETÉBŐL
MÚZEUMI PANTHEON
IRODALOM
KÉPEK JEGYZÉKE - KATALÓGUS
NÉVMUTATÓ
ENGLISH SUMMARY

Oldalszám: 348

Kiadási év: 2024