A biedermeier a magyar mûvészet 19. századi fejlõdésében fontos szerepet tölt be, a korszak mindmáig kissé lebecsült, szerény produktumait ez a stíluskategória Európához kapcsolja. A magyar társadalom annak idején Európa közepén nem tért, de nem is térhetett ki az általános építészeti, képzõmûvészeti, irodalmi divatirányzatok elõl, hisz már akkor is Nyugatra tekintettünk és civilizálódni akartunk, és Magyarországon nem utolsó sorban a nyugati civilizáció követését is jelenti a biedermeier. Ugyanakkor a magyar mûvészet történetében ez az elsõ olyan stílus, amelyben tudatosan megjelenik a "nemzeti", a sajátosan magyar mûvészet igénye, és a mi köreinkben új elemekkel, vonzó helyi színekkel gazdagodik, és a ,,magyar biedermeier" aranysujtásos csillogása, vidékies zamata, tempós rátartisága, de fõképpen a hagyományok modern nemzeti értékké transzponálása értékes motívumokkal szélesíti ki a stílus tárházát.

Tartalom

Bevezető
Magyar biedermeier?
Biedermanntól a biedermeierig
A biedermeier érvényesülése a régióban
Művészeti élet a nemzetté válás és polgárosodás korában
A budai udvar
Építészet
Belső berendezés
Sajtó
Művészcsaládok
Első akadémiai művészeink
A képzőművészeti nyilvánosság - az első kiállítások Pesten
Alkotások a biedermeier idején
Portrék
Tájképek
Csendéletek
Életképek
Történelmi képek
Szobrászat
Zárszó
Jegyzetek
Felhasznált irodalom
Képjegyzék
Rövidítések
Névmutató

Oldalszám: 168

Kiadási év: 2011