Jelen monográfia az 1867 és 1918 közötti korszak magyar képzőművészetének társadalomtörténetét dolgozza fel európai összefüggésekbe ágyazva. Mivel a témát nem művészettörténeti, hanem társadalomtörténeti szempontból közelítem meg, a könyv nem a művekről, hanem elsősorban a művészekről szól. Arról, hogy a festők és szobrászok milyen helyet foglaltak el a kor magyar társadalmában, mekkora presztízsük volt, és hogyan vélekedett róluk az akkori közvélemény. Szól továbbá arról a politikai és kulturális környezetről is, amely meghatározta a magyar festők és szobrászok lehetőségeit a Monarchia korában.

Tartalom

Bevezetés
I.    A képzőművészet feltételrendszere Európában a 19. században és a 20. század elején. A művész társadalmi szerepének változása
Az európai országok művészeti intézményrendszere a 19. század első felében
Állami mecenatúra és szerepvállalás
Képzőművészeti akadémiák
Kiállítóhelyek, kiállítási lehetőségek
Az első művészeti egyesületek
A képzőművészet iránti társadalmi igények. Az egyes társadalmi rétegek művészethez való viszonya
A 19. századi intézményrendszer elleni lázadás formái.
Szecessziók és izmusok
Ellen-szalonok és szecessziók
Avantgarde csoportok
A modern művészet bástyái. Lapok és galériák
A művészek társadalmi helyzetének változásai.
Művész-szerepek: mítosz és identitás
Kiknek a révén és hogyan közvetítődtek a hatások Magyarországra?
II.    Bohém, polgár, értelmiségi? A magyar képzőművészek társadalmi helyzete a 19-20. század fordulóján
A művészpálya vonzásában
A kutatás módszerei és forrásai. Módszertani problémák és forráskritika
A képzőművész-pálya társadalmi megítélése a századvégen
A képzőművészek származása és családi háttere
Iskolai végzettség a művészeti tanulmányok előtt
Ösztöndíjak
Születési hely
Nemesi rang, nemesi előnév
A képzőművészek anyagi helyzete a dualizmus-korban
A viszonyítási alap: értelmiségi jövedelmek a dualizmus időszakában
Közalkalmazotti jövedelmek
Állami alkalmazottak fizetése a fizetési osztályok rendszerének bevezetése után
Fizetések a magánszférában a századelőn
A festők jövedelemforrásai
A szobrászok jövedelemforrásai
A képzőművészek további megélhetési lehetőségei
Műkedvelők vagy hivatásos művészek?
Képzőművésznők Magyarországon a századfordulón
A diszkrimináció formái és a képzőművésznők önszerveződése
A hivatásos művésznő problémája
Családi háttéi-, családi állapot és hivatás
Három portré a századelőről
Arisztokrata, birtokos nemes és nagypolgár művészek bonyolult identitása
Szakmai és társadalmi presztízs. A művészek társadalmi helyzetének ismérvei
Szakmai és társadalmi elismertség
Életmód, kulturális szokások, családi stratégiák
Művészek mint művészeti írók
Olvasási szokások
A gyerekek generációja: képzőművészek gyerekeinek pályaválasztása és házassági kapcsolatai
A siker anatómiája: négy esettanulmány
III. A képzőművészet politikai és társadalmi környezete
Állam, politika és művészet viszonya a dualizmus-kori Magyarországon
A művészei nemzeti küldetése
A támogatás formái
Politika és művészet kapcsolata. A művészi autonómiatörekvések ellentmondásai
A képzőművész-szakma professzionalizációja Magyarországon Professzionalizáció-elméletek és az értelmiség fogalma
A művészeti felsőoktatás kialakulása
Az egyetemi/főiskolai jelleg kérdése
Képzőművészeti szaklapok
Művészeti egyesületek a 19. század második felében és a 20. század elején    
Közönség és közvetítők. A művészet társadalmi környezete    
Közönség és igények. A képzőművészet társadalmi környezete Budapesten
Közvetítők és művészek: kapcsolatok, érdekszövetségek
Összegzés    
Bibliográfia    
Függelék    
Névmutató

Oldalszám: 272

Kiadási év: 2009