Az MTA Néprajzi Kutatóintézete Folklór a magyar művelődéstörténetben címmel új sorozatot indított, amelynek kötetei:
Folklór és irodalom
Folklór és vizuális kultúra
Folklór és történelem
Folklór és zene
Folklór és nyelv

Tartalom Folklór és irodalom
Szemerkényi Ágnes: Előszó
Voigt Vilmos: Érzédmény és köz népi deákság
Szegedy-Maszák Mihály: Szájhagyomány és irodalom: kapcsolat vagy ellentét?
Olosz Katalin: Irodalom - folklór - közköltészet határán
Orlovszky Géza: Micsoda madár
Petrőczi Éva: „Tök-é avagy túrós étek?”
Csörsz Rumen István. "Csipkebokor, kormos agyag énekemet énekeli"
Küllős Imola: Amade László verseinek folklorizációja
S. Sárdi Margit: középkori témák a folklórban és az irodalomban
Bujdosóné Papp Andrea: "Ritka és válogatott történetekbül készittetet Tükörök"
Kríza Ildikó: Dugonics szerepe a Mátyás-hagyomány terjesztésében
Szemerkényi Ágnes: Folklór és irodalom Dugonics András Etelka c. regényében
Szilágyi Márton: Folklór, irodalom vagy irodalmi folklór?
Dukkon Ágnes: A romantikus elbeszélő költemény és a folklór kapcsolata
Hermann Zoltán: A lakodalmi rítusok elemei az Árgirusban és a Csongor és Tündében
Gulyás Judit: Népmese, bohózati hősköltemény, (tündér)rege, mythos, monda, eposz
Völgyesi Orsolya: Az Alföld képe Kuthy Lajos Hazai rejtelmek címu regényében
Bódis Zoltán: "Csak egy vastag szövevény, mely a víz színén ingadoz": Jókai, folklór, irodalom
Landgraf Ildikó: A humor nyilai - Jókai anekdotái
Magyar Zoltán: Torna regéje. Egy felföldi népmonda és irodalmi kapcsolatai
Tolcsvai Nagy Gábor: Líra és folklór. Kognitív nyelvészeti megközelítés
Sudár Balázs: A muszlim klasszikus költészet és a török énekmondás kezdetei
Pávai István: A Cserebogár-nóta népköltészeti és népzenei vonatkozásai
Mikos Éva: Szent Genovéva - Genoéva - Éva. Egy ponyvatörténet folklorizálódása Gyimesközéplokon
Keszeg Vilmos: Az etnográfiai leírás mint olvasmány a helyi társadalomban
Vajda András: Egy településmonográfia: adattár és alkotás
Boldizsár Ildikó: Mese-e a műmese?
Dala Sára: A kitalált gyeremekflorklór szerepe egy kortárs magyar regényben
Biczó Gábor: Népköltéshagyomány funkcióváltása egy erdélyi származású román író életművében - Liviu Rebreanu, Ion és A tánc című regényeinek etno-narratológiai elemzése
Vasvári Zoltán: Fiktív csodák
Benedek Katalin: A titokzatos Szalizáti
Szilágyi Miklós: Az "igaz" történet, az élettörténeti elbeszélés és a kortársi irodalom
Urbanik Tímea: Mitológia és néphagyomány, Mészöly Miklós Szárnyas lovak című novellájában
Zóka Katalin: Pilinszky János meséi

Tartalom Folklór és vizuális kultúra
Előszó (Szemerkényi Ágnes)
Marosi Ernő: Az ikonikus és a narratív modus a művészettörténetben
Fejős Zoltán: A fotografált folklór és a foklór jellegű fotográfia - a boldogi példa
Tánczos Vilmos: A folklór-képek kétféle értelmezéséről
Nagy Károly Zsolt: Verbális, mentális és reális képek egy lokális közösség identitás-konstrukciójában. Néhány felvetés a vizuális kultúra kutatásával, illetve a vizuális kultúrakutatással kapcsolatosan
Gazda Kjlára: Díszítőművészet és világnézet Az elvont díszítmények értelmezési lehetőségei
Fülemile Ágnes: Imaginárius etnográfia: a „monstrum hominis" ábrázolásának narratív és képi hagyatéka, és a világ korai felfedezése
Benedek Katalin: Irodalmi források és ikonográfia Narratív ábrázolások a középkori Nyugaton és az ortodox Keleten az Utolsó ítélet templomi megfogalmazásának példái kapcsán
Csörsz Rumén István: Vizuális kultúra a kéziratos hagyományban (17-19. század)
Takács Szilvia: Szövegvilág és festett univerzum A népi imák és a szakrális képzőművészet kapcsolatai
Jankovics Marcell: „Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak"
Kerny Terézia: A kerlési ütközet megjelenése és elterjedése az irodalomban, majd a képzőművészetben
Magyar Zoltán: A magyargyerőmonostori „madárleány" Folklóradalékok egy középkori dombormű értelmezéséhez
Mikos Eva: Vizuális narratívák Árpád és a honfoglalók képi és narratív ábrázolása a 19. századi magyar kalendáriumokban
Landgraf Ildikó: Kossuth Lajos körszakállas képétől a koronázási emléklapokig, 19. századi populáris grafikák paraszti környezetben
Bódis Zoltán: A vizualitás metaforikus értelmezési lehetőségei népmeséinkben
Domokos Mariann: Adalékok a népmese és a meseillusztráció 19. századi kapcsolatához
Sármány Ilona: Tárgyilagosság és esztétizálás Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat néprajzi témájú illusztrációi
Pócs Éva: Kultusz, emlékezet, dekoráció. A házbelsők díszítése Gyimesközéplokon
Iancu Laura: A fotográfia és változó hagyománya a moldvai Magyarfaluban
Vass Erika: A csíksomlyói búcsú megörökítése a vizuális kultúra eszközei által
Tötszegi Tekla: Hímes zsebkendők. Funkciók, díszítmények, szövegek
Kríza Ildikó: Képek és balladák a marosvásárhelyi Tükörteremben
Keserű Katalin: Kép, tárgy, enteriőr
Szabó Piroska: Folklór és a zakopánei stílus
Török Katalin: Motiváció és értékrend Folklorizmus a 20. századi magyar festészetben
Szilágyi Miklós: A motívum, a ritmus és a szimmetria Kordováner János népművészeti ihletésű szőnyegein
Tátrai Zsuzsanna: Néphagyomány galgamácsai gyermekrajzokon
Vasvári Zoltán: Megöntözni a földeket Folklór elemek - a parasztság képe Bán Frigyes Talpalatnyi föld és Makk Károly Megszállottak című filmjében
Batári Zsuzsanna: Reklámok - a „népi kultúra" motívumaival
Sugár János: Példák a városi média-népművészet köréből
Képmelléklet

Tartalom Folklór és történelem
Előszó (Szemerkényi Ágnes)
Gyáni Gábor: Mítoszban, folklórban és történelemben elbeszélt múlt A múlt többféle elbeszélhetősége: változó időbeliségek
Keszeg Vilmos: A történelmi emlékezet alakzatai
Mészáros Csaba: Az ágazati mondáktól a családtörténetekig és a memoárokig Az írásbeliség elterjedésének hatása a múltszemléletre Jakutiában
Obrusánszky Borbála: Néhány magyar történeti hagyomány párhuzama a belső-ázsiai forrásokban
Kerny Terézia: Szent László, „Erdély védőszentje" II. 19. század
Mikos Éva: Anonymus és a folklór, avagy esettanulmány arról, miképpen lett az ismeretlen mester műve mindenkié a 19. században
Csörsz Rumén István: Történelmi hősök helyzetdalai a 18-19. századi magyar közköltészetben
Domokos Mariann: A mesegyűjtő Merényi László. Történeti források akadémiai kiküldetéséről
Benedek Katalin: Identitáskoncepciók és a szakfolklorisztika kiépítése másfélszáz évvel ezelőtt A Magyar Mythologia keletkezéstörténete kortársi életutak, dokumentumok, levelezések, viták tükrében
Veres Emese-Gyöngyvér: Magyarvár, csángó szobor, Kossuth Lajos szemfedője A szabadságharc emlékezete Hétfaluban
Landgraf Ildikó: Történeti valóság - típusalkotás - költői szöveg. Az áruló típusa a magyar folklórban
Sudár Balázs: Ádil szultán és az igricek „csácsogó éneke" Egy nogáj epikus ének történeti hátteréről
Terdik Szilveszter: Aktualizált történelem Konstantinápoly ostroma a moldvai kolostorok freskóin
Makai Melinda: Durgá, a démonok pusztítója Egy indiai mítosz történeti változásai ikonográfiái vizsgálat alapján
Pap Ágnes: Lakulísa, a pásupata szekta legendás alakja
Görög-Karády Veronika: Etnikai sztereotípiák a folklórban. A fehér ember képe a gyarmatosított Afrika szóbeli irodalmában
Sárkány Mihály: A történelem mitikus magyarázata és szóban rögzítése a kikuju hagyományban
Olosz Katalin: Történelem, történetírás és a szájhagyomány
Tánczos Vilmos: Moldvabánya magyar emlékei a történetírásban és a folklórban
Magyar Zoltán: Orális tradíciók és népi történelemszemlélet „felülnézetben"
Limbacher Gábor: Bibliai idő, történelmi idő, szent idő a paraszti év körében
Lengyel Ágnes: „Magyar keresztút" - a népi történelemszemlélet sajátos megnyilvánulása napjainkban (Balassagyarmat-Nyírjes)
Mohay Tamás: A csíksomlyói búcsú eredettörténete
Küllős Imola: I. Ferenc császártól Hruscsovig. Történelmi korokhoz / személyiségekhez kapcsolódó imádság-parafrázisok
Vasvári Zoltán: Második világháborús hadifogoly-narratívák és a történelmi emlékezet A hadifogság és a lágerévek idejéről született visszaemlékezések jellemzőiről
Vajda András: „Világháború": történet vagy történelem?
Szilágyi Miklós: A második világháborús hadifogoly-emlékek a szóbeliségben
Vörös Boldizsár: Kitalált kapitány - valós igények? Illés Béla Guszev kapitánya és az oroszokkal kapcsolatos sztereotípiák az 1940-es évek második felében
Horváth Sándor: Hősök és csavargók: mítoszok és identitások az ötvenes években
Standeisky Eva: Népi igazságtétel az 1956-os forradalomban
Kriza Ildikó: Emlékezés, memorát, történelem Adatok az '56-os folklórhoz

Tartalom Folklór és zene
Szemerkényi Á. Előszó
Almási István:Szöveg és dallam egysége
Voigt Vilmos: A magyar népdal a 19. század második felében
Szöveg és dallam
Rudasné Bajcsay Márta: A dallam és szöveg kapcsolatának vizsgálata Vargyas Lajos munkásságában
Domokos Mátia: Dallam-szöveg összefüggések gyimesi keservesekben
Bodor Anikó: Szöveg - dallam cserebere
Népdal a 19. században - folklórban és irodalomban
Hermann Zoltán: "Salon-pórköltészet"? Kisfaludy Károly népdalairól
Csörsz Rumen István: Ritka kertben Egy közép-európai dallamcsalád
Mikos Éva: „Elegy tárgyú dalok” A dalműfaj térnyerése és fogalmi problémái a reformkor magyar nyelvű kalendáriumaiban
Olosz Katalin: 19. századi adatok a dallamok terjedésének módjáról
Czövek Judit. A Zoborvidék népköltészetének bekerülése a néprajzi köztudatba
Benedek Katalin: Szöveges és zenei vonatkozások a Csengery Antal szerkesztette Budapesti Szemlében
Epikus népköltészet és a zene
Petrőczi Éva: Nem betyár, nem szépasszony – prédikátor a „Czeglédi István históriája” című balladáról
Gulyás J. Mese és zene
A nótában minden benne van - napjaink hagyományai
Juhász Katalin, Szabó Zoltán: Az aradi vértanúk nótája a tököli rácok hagyományaiban és szokásaiban
Kovalcsik Katalin: A nótában benne van az igazság. Dal, beszéd, kultúra és érzelem két falu idős lakói körében
Hangszeres népzenei hagyomány
Jánosi András: A magyar hangszeres népzenei hagyomány 18. századi öröksége
Pálóczy Krisztina: Hagyomány és divat a falusi rézfúvós zenekarok működésében
Hiedelem, rítus, szokás és zene kapcsolata
Hoppál Mihály: A zene és a sámánság kapcsolata
Pócs Éva: Zene, tánc és megszálottság a dél-kelet európai tündérhiedelmekben és -rítusokban
Paksa Katalin: Egy énekes népszokás képe a folklorisztikában és a népzenetudományban
Kővári Réka: Végig énekelt történeti és népi betlehemesek
Iancu Laura: Télközépi dramatikus játékok, énekes szokások Magyarfaluban
Tátrai Zsuzsanna: Kalendáriumi szokások Kodály Zoltán munkásságában
Kitekintés: Keleti hagyományok
Sipos János: A zene szerepe egy törökországi misztikus rend életében
Sudár Balázs: Az ismétlések művészete. Szöveg és dallam az ásik-költészetben
Somfai Kara Dávid.: A népzene szerepe a közép-ázsiai nomád társadalmakban
Sántha István: Zenegyűjtés, mint kommunikációs stratégia

Tartalom Folklór és nyelv
NÉPNYELV, NYELVTAN, FOLKLÓRMŰFAJOK
Tolcsvai Nagy Gábor: A „népnyelv” a magyar nyelv történeti értelmezéseiben
Pléh Csaba: A nyelvtan és az emberi cselekvés szerveződése az egyszerű történet pszichológiájában
Tanczos Vilmos: Néhány képtelen székely proverbium képi hátteréről
Mikos Éva: A folklór fogalma(i) avagy a kifejezés nehézsége
FOLKLÓR ÉS NYELVHASZNÁLAT
Bódis Zoltán: A nyelv határai - a magyar népmesék nyelvszemlélete
Oiosz Katalin: A magyar népballadák lejegyzésének és közlésének filológiai problémái
Menyhárt Krisztina: Folklór és fonetika Mesék, ráolvasások és más szövegek akusztikai fonetikai vizsgálata
Landgraf Ildikó: Emlékezeti sémák - mondai tipizálás A szövegtipológia lehetőségei és korlátai a történeti mondakutatásban
Lázár Katalin: Alakulások és romlások a magyar népi játékok szövegeiben
Vasvári Zoltán: Kísérlet a kártyázással kapcsolatos proverbiumok szemantikai és pragmatikus elemzésére
NYELVJÁRÁS, KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLAT
Voigt Vilmos: Nyelvjárás és folklór Vannak-e és mióta magyar nyelvjárási folklór szövegek?
Silling István: A nyelvjáráskutatástól a folklórkutatásig az egykori Jugoszlávia magyarlakta vidékein
Vass Erika: A Hunyad megyei szórványmagyarság nyelvhasználata
Iancu Laura: Vallás és nyelv
SZEMÉLYNEVEK, FÖLDRAJZI NEVEK FOLKLORISZTIKAI SZEREPE
Máté Gábor: Migráció és népességcsere a tulajdonnevek (családnevek, helynevek) és a történeti mondák tükrében, Észak-Baranyában
Magyar Zoltán: A földrajzinév-gyűjtések folklorisztikai jelentősége
SZÓBELI FOLKLÓR ÉS ÍROTT MEGJELENÉSE A 18-19-20. SZÁZADBAN
Dukkon Ágnes: A régi kalendáriumok nyelve
S. Sárdi Margit: A beszélt nyelv 18. századi emlékíróinknál
Küllős Imola: A műfaj, a nyelv és a stílus összefüggéseiről két számlalevél-paródia kapcsán
Csörsz Rumen István: Szirmay Antal és a szájhagyomány
Domokos Mariann: Közelítések Arany László népmeseszöveg-koncepciójához
Gulyás Judit: Szövegalakítási eljárások a népmesekiadás során A „Rózsa elfelejti Ibolyát” mesetípus nagyszalontai kéziratos és kiadott variánsai
Tátrai Zsuzsanna: Népszínművek zsánerfigurái Betyár- és parasztábrázolás
HIEDELEM, VALLÁS A SZÓBELI ÉS AZ ÍROTT HAGYOMÁNYBAN
Takács Szilvia: A betegségek körülírása az epikus ráolvasó imádságokban
Lengyel Ágnes: Vallásos nyomtatványok kéziratos bejegyzései
Limbacher Gábor: Szakrális kommunikáció Fogadalmi tárgyak, égiekhez írott levelek szent helyeken
A 20. SZÁZADI BESZÉLT NYELV, MINT A TÖRTÉNETI KUTATÁS TÁRGYA
Vörös Boldizsár: A „nagy Lenin”, a „nagy Sztálin” és a „naftalin” Hivatalos jellegű Lenin- és Sztálin-értékelések levelekben és viccekben
Standeisky Éva: Népi nyelvhasználat az 1956-os forradalomban
Horváth Sándor: Az állambiztonság és az ifjúsági szleng a szocialista korszakban
Tóth Eszter Zsófia: „Elmesélte nekünk, ... amikor először csalta meg a férjét” A tabusítás szerepe az életútinterjúkészítés során történeti interjúkban
KITEKINTÉS
Illésfalvi Iván: A nyelvhasználat vizsgálatának aspektusai
Molnár Bodrogi Enikő: Az elvesztett népköltészet nyomában A kvének és a torniovölgyiek helyzete
Mészáros Csaba: Gazdasági és nyelvhasználati stratégiák Jakutiában Vázlat a társadalmi tőke és a közösségi értékelő beszéd kapcsolatáról
Hoppál Mihály: Nyelv és rítus A sámánének funkciója a szertartásokban
Benedek Katalín: Béklyó, korbács, zabla használata a hősepikai beszédmódban
Farkas Judit: Vyása-püjá Dicsőítő szövegek egy típusa egy magyar Krisna-hitű közösségben

Oldalszám: 440+616+544+517+571

Kiadási év: 2005-2010