A többemeletes bérház a 19. században vált a nagyvárosok, így Budapest jellegzetes lakásépítési formájává, ami a városiasodással függ össze. A könyv a 19. és a 20. század első felében épült fővárosi bérházakat elemzi típusaik szerint, tárgyalja a különböző építtetők és fejlesztők építési szempontjait. Kitér arra is, hogy az állam és a főváros miként befolyásolta lakáspolitikájával, építési szabályzatokkal és beépítési tervekkel a bérházépítési tevékenységet. A kötet a szerző többéves kutatómunkájának eredménye.

Tartalom

BEVEZETŐ
AZ ELEMZÉS MÓDSZERE ÉS ALAPFOGALMAK
Fogalmak
Magyar és német szóhasználat
Az angolszász országok szóhasználata
Villa, bérvilla, szabadon álló bérház.
VÁROSIASODÁS, bérlakásépítési tevékenység és lakáshelyzet a 19. században
A 19. századi bérházépítés európai előzményei
3est és Buda a nagyvárossá válás küszöbén (1 800-1 873)
Építtetők a városegyesítés előtt
Bérházépítési tevékenység
Lakáshelyzet
A, nagyváros a városegyesítés és a századforduló között
Építtetők
Finanszírozás, jövedelmezőség, tulajdonosi kockázatok
Bérlakásépítési tevékenység
Jelentősebb bérház és bérvilla építési területek a városegyesítés és a századfoduló között
Lakáshelyzet a városegyesítés és a századforduló között
Nagyváros háborúban és békében (1 900-1 945)
Építtetők
Bérlakásépítési tevékenység
Jelentősebb bérházépítési területek
Lakáshelyzet, lakbérviszonyok
TELKEK STRUKTÚRÁJA ÉS MORFOLÓGIÁJA, AZ ÉPÍTÉS SZABÁLYOZÁSA
A 19. és 20. századi telekstruktúrák öröklött elemei
A zártsorú beépítés telkeinek morfológiája, az építés szabályozása a csatlakozó udvaros építési mód megjelenése előtt
Épületek, épületszárnyak, főépületek és toldalékok
Az oldalhatáron álló házaktól a zárt sorban épített földszintes és emeletes bérházformákig vezető út
Az udvarok típusai, méretei és csoportosítása
Új beépítési és használati formák a 1 9. század végén és a 20. század elején
A szabadon álló beépítés telkeinek morfológiája, az építés szabályozása
Övezeti határterületek beépítése és szabályozása
A csatlakozó udvaros beépítés telkeinek morfológiája, az építés szabályozása
A 19. SZÁZAD BÉRHÁZAI
Lakásnagyság, lakásösszetétel
Homogén lakásösszetételű bérházak
Vegyes lakásösszetételű bérházak
Zárt sorban épített bérházak és lakásaik
Nagypolgári-polgári bérház
Módos középosztálybeliek, nagypolgárok lakásai
Polgári-kispolgári bérház
Középosztálybeliek, kispolgárok lakásai
Kispolgári-félproletár bérházak, munkásházak
Munkáslakások
Bérházak alaprajzi rendszerei, a bejárati terek és lépcsőházak kiképzése
Földszintes bérházak alaprajzi rendszere
Többszintes bérházak alaprajzi rendszere
A bérházak utcai és udvari „sötét" mezői
A 1 9. század és a századforduló bérvillái
A kispolgárság, az alsó középosztály folyosós, szabadon álló bérházai
A felső középosztály és a nagypolgárság bérvillái
A bérházak építészeti arculata
Empire, klasszicizmus és romantika
Historizáló neoreneszánsz és neobarokk, eklektikus stíluskeverés
A SZÁZADFORDULÓ ÉS A 20. SZÁZAD BÉRHÁZAI
A zárt sorban épített bérházak sajátosságai
Változások a századfordulón
Nagypolgári-polgári bérházak és lakásaik
A középosztály bérházai és lakásai
Magánépíttetők kispolgári-fél proletár és a főváros „kislakásos" házai és lakásaik
A bérházak alaprajzi rendszere
Függőfolyosó-takarékos zártudvaros bérházak
Fogatolt zártudvaros bérházak
Utca felé megnyitott udvaros és csatlakoztatott oldaludvaros bérházak
Előudvaros bérházak
Bérházak a keretes beépítés jegyében
A lépcsőházak helye, száma, a bejárati terek és a vertikális közlekedők kiképzése
Bérvillák, társasvillák, speciális funkciójú szabadon álló épületek
A felső középosztály és a nagypolgárság villái
A középosztály bérvillái, társasvillái
Speciális lakásformákkal rendelkező szabadon álló épületek
bérházak építészeti arculata
A századforduló késő eklektikus és szecessziós épületei
Premodem és modern építészet
VÁLOGATOTT IRODALOM

Oldalszám: 224

Kiadási év: 2010