„Ez a könyv nem a szokványos értelemben vett zenetörténet. Ha az kívánna lenni, szükségképpen szólnia kellene mindarról, ami a zene történetében megesett és napjainkban megesik. Erről azonban itt szó sincs. (...) az egyén, a valós, a konkrét ember számára a zenetörténet nem az, amit lehetőség szerint a maga teljességében a könyvekben talál, hanem az, amit magáévá tett és sajátjaként magában hordoz, s csak azt teszi magáévá, amit maga megtapasztat átél. Ezért a könyv koncepcionális alapelve a zenetörténet megélésé.
Hans Heinirch Eggebrecht (1919-1999) a kései 20. század legtekintélyesebb zenetörténészeinek egyikeként kikezdhetetlen tudással és írásmódjának kivételes természetességével egy olyan monumentális művet hozott létre, amely a magyar olvasó számára leginkább Szerb Antal irodalomtörténetéhez hasonlítható. A szerző nem egyszerűen a zenetörténet főbb állomásait írja le lexikális jelleggel, hanem a zenei formafolyamatok kialakulását, a zenei gondolkodásmód változását műértelmezéseken keresztül zenetudományi pontossággal és egyszersmind személyes élménnyel átitatva elemzi.
Mert ahogy az Előszóban olvashatjuk, „csak azt hozhatom közel az olvasóhoz, amihez magam is közel kerültem, amivel bensőséges viszonyban állok".

Tartalom

Előszó
9-11. század
Bevezetés. Zeneelmélet és zenei gyakorlat
Az artificiális többszólamúság keletkezése és korai időszaka
Eleve adott mozzanatok
A Musica enchiriadis
Arezzói Guido organumtana
1. Elmélkedés. A nyugati zene
12. század
Bevezetés. Az új orgánum és a zeneszerzés kezdetei
Többszólamúság-elmélet I.
A többszólamúság fennmaradt emlékei
Többszólamúság-elmélet II.
Ars musica
2. Elmélkedés. A középkor zenetörténete - Miért?
A Notre-Dame-korszak és az Ars antiqua -13. század
Bevezetés. A székesegyházi művészettől a társasági művészetig
Magnus liber organi
Leoninus és Perotinus
A terminológia
Orgánum duplum
Intermezzo - Ars organi. Tanszöveg az organum duplumról
3. Elmélkedés. A történetírásról
Klauzula és motetta
Motetta és klauzula - utószó
Ars cantus mensurabilis
A hoquetus
A világi dal: Adam de la Halle és a rondeau
Petrus de Cruce
4. Elmélkedés. A zenetörténet felosztása
14. század
Ismertetőjegyek
Franciaország
Itália
Anglia
5. Elmélkedés. Terminológia
Ars nova
Az öregember és a pápa
Philippe de Vitry: Az új kottaírástan és az izoritmia korai formája
Guillaume de Machaut
Trecento
A notáció, a Rossi Kódex és a madrigál
Franceso Landini és a ballata
Zene Angliában
A Nyár-kánon és a rondellus
A conductus
Leonel Power
6. Elmélkedés. Zenéről írni I.
A KORA ÚJKORI ZENE -15. ÉS 16. SZÁZAD
Bevezetés három lépésben
Első lépés. A korszak kezdete és vége kortárs szemmel
Második lépés. A korszak megnevezéséről
Harmadik lépés. A generációk
A kompozíciótörténetről
A BAROKK
Felütés. Egy különös kérdés
A barokk fogalma
A generálbasszus és a koncertálás
Kórusos koncertálás
Szólisztikus koncertálás
A monódia
Affektus és figura
Az affektustan
7. Elmélkedés. Arról, hogy a zenével vissza lehet élni
A figuratan
Heinrich Schütz
8. Elmélkedés. Zenéről írni II.
Johann Sebastian Bach
9. Elmélkedés. Zene és életrajz
Georg Friedrich Handel
Klasszika
Zenei klasszika - mit jelent ez? 441
Preklasszika
Kulcsszavak
A mannheimi iskola
Berlin
Carl Philipp Emanuel Bach
Bécs
Joseph Haydn
Christoph Willibald Gluck
10. Elmélkedés. Mi az, amitől a zene olyan szép lesz?
Mozart
19. század
Beethoven
11. Elmélkedés. Zenetörténet - társadalomtörténet
A romantika
A fogalom
A két világ modellje
Franz Schubert
12. Elmélkedés. Haladás és fejlődés
A „19. század"
A forma és tartalom kettőssége a zenében és a szimfonikus költemény
13. Elmélkedés. Értelem és tartalom a zenében
Bruckner
Szalonzene
14. Elmélkedés. Zenehallgatás - zeneértés
„Hol a sok szép trombita zeng" Gustav Mahler zenéje
15. Elmélkedés. Ki vagyok én?
20. század
A történelem peremén
Bevezető. Az Új zene alapvető újdonsága
A zenei közeg
A tonalitás
A rövid darab
Schönberg-Berg-Webern
A tizenkét csak egymásra vonatkoztatott hang kompozíciós módszere
Zene 1950 után
Névmutató
Tárgymutató

Oldalszám: 781

Kiadási év: 2009