Szabó Péter tanulmányai kikerülik a szakirodalmi sablonokat s nem rekednek meg az úgynevezett „reprezentatív nyilvánosság” vizsgálatánál, a hatalomnak az alávetett tömegek előtti, egyoldalúnak felfogott demonstrációinál. A késő középkori Magyarország, majd az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság reprezentációs alkalmait olyan ünnepi eseményeknek fogja fel, amelyekben a polgári eredetű értelmiségi körök, a kézművesek egyaránt szerepet vállaltak, s időnként véleményeiknek is hangot adtak. A szerző kutatói irányultsága, mely őt a rituális cselekmény, a térhasználat, a kényes közléshelyzet, a stigma, az „udvari jó mód” szimbolikus jelentéseinek felfedésére szólítja fel, gazdag eredményekkel jár a kora újkori történelmünk vizsgálata különösen a mentalitástörténet kutatása területén. A reprezentáció tárgykörét érintő írások mellett több tanulmány is kísérletet tesz arra, hogy elhelyezze a Magyar Királyságot és különösen az Erdélyi Fejedelemséget a korabeli Európa térképén.

Tartalom

A KÖRNYEZET ÉS SZIMBÓLUMAI
„Pannonis ursa”. Nagy Lajos király medvevadászata ürügyén
„A vad elejtése”. A vadászat szimbolikus felfogása a 17. századi Magyarországon
Államférfiból szerzetes. Az alvinci környezet és Fráter György szerepváltása
JELVÉNY, STIGMA, JELKÉP, EMBLÉMA, GESZTUS
A meztelen kard a vegyes-házi királyok hatalmi szimbolikájában
A fegyverzet szerepe a főúri gyászszertartásokon
„Virtus vulnere viret” (Sebtől díszük a vitézség)
Az emberi élet idejének jelképes felosztása a reformáció irodalmában és képzőművészetében
A romlott hazának mételye: Budai Péter. Emblematikus alakformálás Gyöngyösi István Kemény-eposzában
Szapolyai János kézcsókja
KULTUSZ ÉS KULTUSZHELY
Szent-attitűdök és lovagiánus vonások a Hunyadi János-kultuszban
Kultikus összefonódás, politikai emlékezet Bocskai István János Zsigmondhoz való viszonyában
Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza
Temetkezési kultúránk újabban felfedezett forrásai elé
Térszimbolika a gyulafehérvári főtemplomban. Rekonstrukciós kísérlet a fejedelmi sírok meghatározására
Adalék a fizikai fájdalom történetéhez a 17. századi Magyarországon. Szent Bernát szenvedéskultusza és a hazai recepció
Az elhallgatott Rákóczi-kultusz Forgács János 1735. évi szécsényi temetésén
„Mi itt kívántuk örök álmukat nyugodni”. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai 1906. évi újratemetésének társadalmi, politikai, rituális és szimbolikus jelentősége
ADALÉKOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG MAGYAR KIRÁLYSÁGI ÉS NYUGAT-EURÓPAI KAPCSOLATAIHOZ
V. Károly és az erdélyi szászok
A nemzetközi kapcsolatok és a Bethlenek 1636. évi restaurációs kísérlete Erdélyben
II. Rákóczi György „discursusa az magyarországi dolgok felől” (1653. december 30.)
UDVARI SZOKÁSOK
„Bethlen Gábor lakadalmára czinált ékességek”
A kihelyezett udvarok szerepe az Erdélyi Fejedelemség hatalmi harcaiban (1613-1646)
A késmárki Thököly-udvar reprezentációja Thököly István (1581-1652) idején. A késmárki várkastély egyik falfestményének tanulságai
Keresztény szokás - udvari szokás. II. Rákóczi Ferenc rodostói udvara
A TANULMÁNYOKRÓL
KÉPJEGYZÉK

Oldalszám: 338

Kiadási év: 2008