A kiadvány bemutatja miként alakult az osztrák–magyar hadsereg és a polgárság fürdőélete az első világháború éveiben, illetve miként változtak meg a fürdőzési szokások, körülmények a boldog békeidőkhöz képest.
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének és polgári lakosságának fürdőélete ezer szállal fonódott össze. Békében a katonák, sok esetben, világhírű helyeken (például Herkulesfürdő, Trencsénteplic, Pöstyén, Karlsbad, Baden bei Wien, Cirkvenica) lévő fürdőházaikat és vízgyógyintézeteiket használták. Sokan megfordultak azonban a Monarchia mintegy 800 civil fürdőhelyén is. A dualizmus időszakában egyre elterjedtebbek lettek a gyógykezelések, a szabadidős tevékenységek, a sportolás, a szórakozás gyakorlata, továbbá egyre népszerűbbekké váltak a napfény-, a levegő-, és a fürdőkúrák. A világháború szörnyűségei közepette a frontharcosoknak meg kellett küzdeniük a sárral, piszokkal, tetvekkel, betegségekkel. A könyv bemutatja, mi mindent követett el a hadvezetés a katonák higiéniás helyzetének javításáért (fürdővonatok, tetvetlenítő berendezések rendszerbe állítása, helyi üzemek átalakítása, „műszaki csodáknak” is beillő fürdők létesítése stb.). „A fürdés volt a harctér legnagyobb élvezete” – írta visszaemlékezésében Zádor István hadifestő.

Tartalom

Fürdőhelyi romantika a boldog békeidőkben
Cifra nyomorúság aranygombos kabátban
Háború a láthatáron
Hadiszezonok a fürdőhelyeken
A harctér legnagyobb élvezete
Rémes harctéri sérülések és betegségek
Katonafürdők a hátországban
Első helyen: könnyes szemmel
Derékba tört ásványvíz kereskedelem
A Mankótörő
Az Alpok kicsiben
Hadi lábra állt a Magas-Tátra és a Balaton
Romokon sarjadó idegenforgalom
Epilógus
Irodalom

Oldalszám: 168

Kiadási év: 2019