A könyv a Kárpát-medence művelődéstörténetét az írásbeliség és a könyves kultúra szemszögéből vizsgálja a felvilágosodás koráig. Az eddigi könyvtörténeti összefoglalások könyvgyűjtési szempontja mellett most a könyv olvasása áll a figyelem középpontjában. A kötet az egyes korszakok eltérő forrásainak elemzése után a különböző könyvtártípusokat tárgyalja, így az intézményei könyvtárak történetét a Mohács előtti időben, illetve az azt követő két évszázadban: az egyházak és a szerzetesrendek gyűjteményeit, az iskolák bibliotékáit, illetve a nyilvános könyvtárak kialakulását.
A reneszánsz bibliofília megismertetését követően a magánkönyvtárakat társadalmi rétegenkénti illetve szakmák szerinti csoportosításban mutatja be. Az olvasmányanyag elemzésének fő szempontja, hogy mit olvastak az egyes társadalmi rétegekhez tartozók, vagyis mikor melyik európai szellemi áramlat recepciója jellemző köreikben.

Tartalom

ELŐSZÓ
ÍRÁS, KÖNYV ÉS KÖNYVHASZNÁLAT A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON, 1000-1526 (Madas Edit)
Bevezetés
I. A középkori könyvkultúra kutatásának elsődleges forrásai
Fennmaradt kódexek és nyomtatványok
Kódextöredékek
Könyvjegyzékek
Használói glosszák, az olvasó megjegyzései
Középkori magyarországi szerzők közvetlen forrásai
II. A kódextől a nyomtatott könyvig
A kódex
Íróanyagok és íróeszközök
A scriptor
A scriptorium fogalma és a könyvmásolás meggyorsításának lehetőségei
Az írás
A nyomtatott könyv megjelenése
A kódexek és a nyomtatott könyvek értéke
A könyvbeszerzés módjai
A könyvek tárolása
A könyvek nyilvántartása
III. Könyvhasználat a középkori Magyarországon
A könyvkultúra kezdetei (11-12. század)
Püspökségek és keresztelő egyházak
Bencés könyvjegyzékek és könyvek a 11-12. századból
A királyi udvar könyvei
Az írás és a könyv szerepének növekedése a 13. századtól a 15. század közepéig
A kolduló rendek hazai megjelenése és gyors térhódítása
Az első anyanyelvű olvasmányok
Magyar diákok külföldi egyetemjárása: Párizs és Bologna hatása
A felső papság jogi műveltsége
Káptalani könyvtárak, a kanonokok könyvhasználata, káptalani iskolák
Az Anjou királyok reprezentatív kódexei és Zsigmond király szerény könyvtára
A középkori könyvkultúra virágkora (a 15. század közepétől 1526-ig)
A latin nyelvű egyházi műveltség könyvei
Plébániai könyvtárak és iskolák, a lelkészkedő papság könyve
Késő középkori kolostori könyvkultúra
Bencések
Kartauziak
Pálosok
Kolduló rendek
A magyar nyelvű kódexirodalom felvirágzása 1470 és 1526 között
Csapodi Csaba: A reneszánsz könyvkultúra (Humanista könyvtárak)
Vitéz János könyvtára
Janus Pannonius könyvtára
A Bibliotheca Corviniana
Humanista főpapi könyvtárak
Világi humanisták könyvei
A KÖNYVTÁRAK ÉS A KÖNYVOLVASÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN, 1526-1800 (Monok István)
Bevezetés
I. A források
Az olvasmánytörténet nem jegyzékszerű forrásai
Levelezés
Irodalmi források
Idézetek (idézetjegyzékek)
Könyvbejegyzések
Az olvasmánytörténet jegyzékszerű forrásai
Katalógusok
Hivatalos szervek összeírásai
II. Intézményi könyvtárak
A budai és a gyulafehérvári udvar könyvgyűjteményei
Városi és világi jellegű könyvtárak
Iskolai könyvtárak
Egyházi könyvtárak
Katolikus könyvtárak
Protestáns könyvtárak
A Kárpát-medencén kívüli magyar könyvtárak
III. Magánkönyvtárak
A főúri udvarok gyűjteményei
Köznemesi könyvtárak
Tudósok könyvtárai
Főpapjaink bibliotékái
Katolikus papok és protestáns lelkészek magánkönyvtárai
A polgárság olvasmányai
IV. Kitekintés a 18. századra
Egyházi könyvtárak
Világi egyházak könyvtárai
Szerzetesi közösségek könyvtárai
Iskolai könyvtárak
Katolikus iskolák
Protestáns iskolák
Világi könyvtárak
Egyetemi könyvtárak
Tudósok könyvtárai
Főurak könyvtárai
V. Az olvasmányok nyelvi összetétele
VI. Gyűjtő vagy olvasó? A könyvgyűjtési szokások
NÉVMUTATÓ
LELŐHELYMUTATÓ

Oldalszám: 237

Kiadási év: 2003