Georges Duby (1919-1996) önéletrajzi ihletésű művének eredeti címe (L’histoire continue) többféleképpen értelmezhető és visszaadható. A történelem, a történetírás folytonossága mellett értelmezhető úgy is, hogy folyamatos és folytatódik a történet, amelyet elmond, történészi mesterségének fél évszázados története.
Ebben a fél évszázadban a számára meghatározó jelentőségű humánföldrajz és más humán tudományok hatására nemcsak a történetszemlélet újult meg, hanem a történetírás eredményeinek átadása, társadalmi befogadása is. A középkorral foglalkozó Georges Duby könyvében belülről, művei és tevékenysége történetével, gazdagodó szemléletének új szempontjait érvényesítő visszatekintő elemzésével ad számot erről a változásról.
A szakmáját, az embereket és az életet őszintén szerető alkotó írásaiból megismerjük műveinek műhelymunkája mellett neves történész pályatársainak, mestereknek és tanítványoknak és a kapcsolódó tudományágak több jeles képviselőjének szakmai portréját, a francia történetírás társadalmi közegét, a történészi munka alkotó örömét, mindezt a tudományos munkáira is jellemző tömörséggel, ám szépírói igényességgel. A magyar kiadást tájékoztató bibliográfia és névmutató egészíti ki.

Tartalom

A választás
A mentor
Az építőanyag
A feldolgozás
Az olvasás
Az építkezés
A disszertáció
Az anyag és a szellem
A mentalitások
A művészetről
A Collége de France
Utazások
Tiszteletadások
A televízióról
Guillaume le Maréchal
Rokonságok
Tervek
Bibliográfiai jegyzetek a magyar kiadáshoz
Névmutató

Oldalszám: 170

Kiadási év: 2000