Az Annales minden bizonnyal a XX. század egyik legjelentősebb szellemi kalandja: nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a modernitás egyik kitüntetett alakzatának, a történettudománynak a megújítását. Kevés dolog bizonyíthatná jobban sikerét, mint hogy mára egyszerűen megváltozott a múltat faggató kérdéseink iránya: s ez nem csupán a tudomány művelőire, hanem a történelem fogyasztóira is igaz. Az előbbiek — sok más egyéb mellett — azt tanulták az Annales-tól, hogy nincs történelem, csak problémaorientált; hogy a tudományos eredmények csak a hipotézisek és az igazolásukra kidolgozott módszerek függvényében értelmezhetők; hogy lássanak túl a szűkebb szakterületük határán emelkedő falakon. Az utóbbiak pedig azt, hogy ha arra kíváncsiak, kik is vagyunk mi, európaiak, akkor erre a kérdésre ma talán adekvátabb válasz adható például annak elemzésével, hogy lehetett-e hitetlen Rabelais; vagy annak feltárásával, hogy milyen volt a mediterrán világ II. Fülöp idején; vagy ha azt kérdezzük, milyen attitűdökkel tekintettek a halálra a kora újkorban, mint ha egyszerűen elvesznénk az állam- és politikatörténet útvesztőiben. Kötetünkben ebből a roppant gazdag anyagból - az egyetemi oktatás követelményei szerint válogatva -elsősorban elméleti igényű és módszertani jellegű írásokat gyűjtöttünk egybe. Igyekeztünk a legjelentősebb, a történettudomány alapszövegei közé tartozó állásfoglalásokat éppúgy bemutatni, mint az útkeresés bizonytalanabb hangvételű írásait.

Tartalom

Benda Gyula: Az Annales-iskola. A kezdetektől a kritikai fordulatig Szerkesztői megjegyzések

I.    Előzmények. A XIX. századi történettudományi paradigma ELSŐ KRITIKÁI
Francois Simiand: Történeti módszer és társadalomtudomány. Kritikai tanulmány Lacombe, illetve Seignobos urak újabban megjelent könyveinek apropóján
Henri Berr: Szintézis a történettudományban. A történelem jövője

II.    AZ ALAPÍTÓK
Marc Bloch: A gyógyító királyok (részletek)
Lucien Febvre: 1892-1933. Egy történész és egy történelemfelfogás önvizsgálata
Lucien Febvre: Más történelem születik

III.    AZ ÉPÍTKEZÉS KORSZAKA. Az ANNALES-SZELLEMISÉG KIMUNKÁLÁSA: HOSSZÚ IDŐTARTAM, GAZDASÁGTÖRTÉNET, KVANTIFIKÁCIÓ
Fernand Braudel: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam
Jean-Yves Grenier-Bemard Lepetit: A kísérletezés szerepe a történettudományban C.-E. Labrousse kapcsán
Albert Soboul: Leírás és mérés a társadalomtörténetben (Ernest Labrousse bevezetőjével)
Pierre Chaunu: Szeriális történelem. Mérleg és perspektívák
Ernest Labrousse: A nyugat-európai polgárság története (1700-1850)
Francois Furet: A kvantifikáció a történettudományban
Emmanuel Le Roy Ladurie: A történész és a számítógép
Pierre Vilar: Marxista történelem - egy megalkotásra váró történelem

IV.    A HARMADIK NEMZEDÉK. A NOUVELLE HISTOIRE
Francois Furet: A francia értelmiség és a strukturalizmus
Le Roy Ladurie: Mozdulatlan történelem
Georges Duby: Társadalomtörténet és társadalmi ideológiák
Jacques Le Goff: A mentalitástörténet

V.    Ismeretelméleti reflexió
Michel Foucault: A por és a felhő
Michel de Certeau: A történeti művelet

VI.    A FORMÁLÓDÓ IDENTITÁS
Jacques Le Goff: Van-e Annales-iskola?
André Burguiére: Egy történetfelfogás története: az Annales születése
Jacques Revei: A történelem és a társadalomtudományok. Az Annales paradigmái

VII.    Kritikai fordulat
Az Annales szerkesztői: Történelem és társadalomtudományok. Kritikai fordulat?
Az Annales szerkesztői: Történelem és társadalomtudományok. Merjünk kísérletezni!
Életrajzok
Fogalmak
A tanulmányok eredeti címe és megjelenési helye
Névmutató

Oldalszám: 617

Kiadási év: 2007