E tanulmánykötet fõcíme Kálvin egyetlen fennmaradt versébõl vett idézet: pius efficit ardor, magyarul leginkább úgy írható körül, hogy "megteszi a kegyes szenvedély", tudniillik azt, amit a természet megtagadott az embertõl. A kegyelem révén a Szentlélek olyan dolgokra is indítja az alkotó embert, amelyre egyébként természettõl fogva nem lenne képes, s nemcsak a szent helyeken készteti alkotásra, hanem az egyház falain kívül is.
Jelen kötetünk egy nagyobb szintézis helyett a jelenkori magyar kutatások részeredményeibõl ad kis ízelítõt, s ezzel tiszteleg a nagy reformátor, Kálvin János elõtt születésének 500. évfordulóján.

Tartalom

Márkus Mihály: Dedicatio
Benigno lectori
Irnregh Mónika: „A platonisták felfogásában és szellemében”
Békési Sándor: A poézis helye Kálvin teológiájában
Johannes Calvin: Epinicion
Kálvin János: Győzelmi dal
Pap Ferenc: Istentisztelet és művészet. Kálvin istentiszteletről alkotott felfogása és gyakorlata
Dávid István: „Post tenebras lux”. Jean Cauvin... és „a kálvinista templom orgonája”
Lőrinci Zoltán: Kálvin és a képzőművészet
Marosi Ernő: A reformáció a művészettörténetben
Szabó András: A bekecsi református templom Szenei Molnár Albert Consecratio templi növi című műve alapján
Lőrinci Zoltán: A portré műfaja a reneszánszban és a reformáció korában
Tüskés Anna: Kálvin János képi ábrázolásai a Kárpát-medencén kívül a 16. század második negyedétől napjainkig
Tüskés Anna: Katalógus

Oldalszám: 248

Kiadási év: 2009