Nincs termék a kosárban!
Forrásgyűjteményünk válogatott dokumentumok segítségével mutatja be a polgárosodás 1867 és 1918 között lezajlott folyamatát Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán.
A Zala Megyei Levéltár polgári kori jogszolgáltatási iratanyaga az intézmény össziratállományának mintegy 12 %-át teszi ki. A relatíve nagy terjedelmű iratanyag kutatásához ugyanakkor ez ideig nem készült olyan, akárcsak vázlatos...
"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanát
1991 óta az önálló Szlovén Köztársaság részét képezi az a terület, amelyet szlovén nyelven Prekmurje-nek (szó szerinti fordításban: Murántúlnak), magyarul pedig általában Muravidéknek neveznek. Ez, a Mura folyó, valamint a Mura és a Rába vízválasztója ált
Batthyány Lajos miniszterelnök reformkori munkáinak első, válogatott gyűjteményét tartja kezében az. Olvasó. Mivel Batthyány nehézkesen fejezte ki magát írásban, nem hagyott az utókorra könyveket vagy naplót, mint neves kortársai...
Csány László, az 1848/1849-es szabadságharc kormánybiztosa, minisztere és vértanúja 1848 előtt a Zala megyei liberális ellenzék pártvezére volt. Az 1830-as évek elejétől Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta a zalai megyegyűléseken.
Az 1824 és 1831 közötti közel hét esztendő a gyakorlati tapasztalatszerzést jelentette a pályakezdő Deák Ferenc számára. Önként, csupán a "becsületért" vállalt ügyészi munkája során a megoldatlan társadalmi problémák és tragikus emberi sorsok tömegével ke
"Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei" nem ismeretlenek a kutatók előtt. Barta Istvántól kezdve számosan értékelték már az 1832. évi zalai reformjavaslatok jelentőségét, a szerzőség tekintetében azonban legfel
reformkori politikatörténet fontos forrását jelentik az egyes vármegyék országgyűlési követutasításai - az alap- és pótutasítások, valamint a követek időszaki és záró követjelentései. A követek nem fejthették ki szabadon saját politikai meggyőződésüket, h
Zala megye székhelye, Zalaegerszeg 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város. Az esemény 120. évfordulója alkalmából - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának felkérésére - várostörténeti konferenciát szervezett a Zala Megyei Levéltár...
Együttélés és kirekesztés címmel rendezett 2004. április 18-án, Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Zala Megyei Levéltár tudományos történeti konferenciát a holocaust 60. évfordulója alkalmából. A szervezők szándéka szerint...
"Déli 12 órakor nagy tömeg lepte el az állomásra vezető utat Zalaegerszegen. A diadalkapu körül virágos botokkal árvalányhajas cserkészek húztak kordont, majd iskolások és a lakosság sokasága állt hosszú sorfalat a városba vezető utcán.
Deák Ferencet 1833. április 15-én választották Zala megye országgyűlési követévé. A pályakezdő Deák részletes tudósításokat küldött sógora, Oszterhueber József számára a pozsonyi diéta eseményeiről, az országgyűlés tárgyalásairól és kulisszatitkairól, val
Kötetünk áttekintést kíván adni a Zala megye történetével kapcsolatos legújabb levéltári kutatásokról, magas színvonalú, tudományos igényű tanulmányok és forrásközlemények formájában.