Az arisztotelészi főmű, a Természet, vagy ahogyan idézni szokták, a Physica műveltségünk mellőzhetetlen része, vele találkozni nem a tanulmányok befejeztével, hanem neveltetésünk, képzésünk részeként volna helyénvaló.

A jelen könyv egy kutatóknak szánt \"tankönyv\" a kutatásról és a kutatás buktatóiról. Az elmúlt évtizedekben meghasonlott közgazdászból - lassanként és még nem teljes mértékben - (geo)politológussá ...

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe.

Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre ...

A szerző arra törekszik, hogy bemutassa: a programozott evolúció célirányos folyamat, és hogy nincs ellentét a teremtés és az evolúció között.

Emmanuel Lévinas (1906–1995) a francia fenomenológia kimagasló alakja. Elõdeivel és a fenomenológia német hagyományával azt a gondolatot szegezte szembe, hogy az etikai viszony megelõzi a megismerõ viszonyt...

Ha Hegel (1770-1831) a közfelfogás szerint az utolsó, akkor lehet, hogy Whitehead (1861-1947) a legutolsó nagy rendszeralkotója a filozófia történetének: mindketten az emberi ...

Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves mûvében (Test és elme) a fenti kérdések közül is alapvetõen az elsõt...

Három szintézis harca egy egységes valóságért A ​jelen könyv egy transzcendentális kritika kifejtésének kísérlete. A kritika alapvető tárgya a valóság valamely szintetikus elvének egyoldalú...

A török mitológia kutatása egészen a közelmúltig elhanyagolt területe volt a tudománynak, és most először született olyan átfogó igényű munka, amely részletekbe menően mutatja be az ősi török mitológiát.

A könyv a XX. század egyik mértékadó filozófiai irányzatának, a hermeneutikának kialakulására, az úgynevezett hermeneutikai fordulat létrejöttére vonatkozó, több szempontból forrásértékû ...

A politikai gondolkodó, történész és politikus François Guizot (1787–1874) a XIX. századi francia liberalizmus kiemelkedõ képviselõje, akinek politikai írásai elõször jelennek meg ...

A történetírás minden története szívesen elismeri, hogy a múlt kézenfekvő lehet politikai felhasználás céljaira, mint ahogy aláhúzzák azt is, hogy az utóbbi másfél évszázadban a tudományos történetírás hogyan...

Francois Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el...

Ez a kötet talán a legjobb bevezetés Deleuze filozófiájába. Deleuze ama gondolatainak és módszereinek szédítő mélységű bemutatása, melyek új utat törtek az élet ön felszabadításának irányába.

Könyvem gyűjteményes tanulmánykötet, ezen a műfaji megkötöttségen viszont az által próbál túllépni, hogy ragaszkodva és támaszkodva a tanulmányokban felfedezhető közös módszer szigorúságához, olyan...

E kötet első ízben teszi magyarul hozzáférhetővé Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) fiatalkori, a filozófusnak egyszeriben tekintélyt szerző tanulmányát.

\"A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvû nép külpolitikájának. E ...

Régebbi kutatástörténeti munkákkal összevetve föltűnhet a figyelmes Olvasónak, hogy mindenki lényegesen nagyobb figyelmet szentelt a közelmúlt kutatásának, mint jelen kis kötetünk.

Mit üzen mai olvasóinak a Könyv, ha ezúttal nem keletkezésére, körülményeire, utóhatására, hanem kifejezetten a tartalmára koncentrálunk?

Vissza a dolgokhoz! – ez volt a fenomenológiai mozgalom jelszava. A cél: elfogulatlanul, a megcsontosodott, felül nem vizsgált fogalmi rendszerektõl megszabadulva vizsgálni magát a ...

Milyen értelmezési lehetõségeket és válaszokat kínál az etika a globális környezeti válságra? Mennyiben gazdagította etikai gondolkodásunkat az ökológiai belátás? Bár az elmúlt években örvendetesen nõtt a téma iránti érdeklõdés...

Döntőérvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni.

A kötet témája és módszere a kommunikációelmélet, a nyelvtudomány, a néprajztudomány, a kulturális antropológia és a vallástudomány határain mozog.