A szerző az 1869-es népszámlálás családonként, háztartásonként, lakóházanként felvett ívei alapján rajzol részletező képet Tokaj 19. századi társadalmáról. Forrását a karakteres mezőváros 1848 és 1869 közötti történetének más adataival is kiegészítve, rés

A miskolci Avas - bár mást jelent a városban élőknek és mást az idelátogatóknak a város jelképe. Miskolc egykori gazdasági, de kulturális életében, művelődésében is, vagy éppen az itt élők hitéletében fontos szerepet töltött be.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti monográfiája a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik kötete, amely a ...

A magyar népművészet kutatásának kiemelkedő eredménye Fügedi Mártának ez a munkája. Jóval több mint három jelentős etnikai csoport népművészetének a bemutatása és elemzése.

Ez a munka 1950-ben, a tardi női viseletről tervezett egyetemi szakdolgozatom első fejezetének készült az 1948-50-ben végzett helyszíni gyűjtéseim alapján.

Életének és munkásságának legfontosabb célkitűzése a magyar irodalom népszerűsítése és a néphagyomány feltárása, ápolása volt.

Szám szerint tizennégy, rövidebb-hosszabb tanulmány olvasható a könyvben; olyan, amely nem kizárólag a klasszikus palócság, hanem az északi magyar népterület széles földrajzi sávjában és különféle, jobbára...

A matyóság a későn, a 18-19. században megformálódott magyar néprajzi csoportok közé tartozik. Elsősorban a jelentős mezőváros, Mezőkövesd népességét foglalja magába, bár a helyi hagyomány matyónak tartja a két szomszédos falu, Tárd és Szentistván népét i

A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény alapjait Hajdu Ráfis János és felesége, Bakos Mária vetette meg. A mezőkövesdi házaspár közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlott fel az államnak azzal a feltétellel, hogy...

Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...

Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.

„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”

Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.

Hatvan szerző hatvan tanulmánya köszönti ebben a kötetben a 60 esztendős Viga Gyula etnográfust, muzeológust, egyetemi tanárt. A néprajz és a múzeumi tudományok köré rendeződő írások mind tematikai, mind módszertani szempontból széles skálán mozognak...

A Kárpát-medencében a hagyományos lakodalmak jól ismert tisztségviselője a vőfély, aki verses rigmusokkal irányítja a lakodalom menetét, vezeti és szórakoztatja a násznépet. Szövegeiket vőfélykönyvek ...

Ennek a kötetnek a fejezeteit különböző folklorisztikai témákkal foglalkozó írásaimból válogattam. Kutatómunkám a néphagyomány számos területét érinti. Az általánosabb összefüggéseket feltáró és elemző tanulmányokhoz helyszíni gyűjtőutakat folytattam...

A Herman Ottó Múzeum műkincsei című kiadvány a múzeum létesítésének 100. évfordulójára jelent meg. A múzeum tárgyi gyűjteményének legértékesebb és legszebb darabjaiból nyújt válogatást. Mint minden válogatás, természetesen ez is önkényes...

Az üvegből készült tárgyak népi kultúránkban betöltött helyét, szerepét még napjainkban sem határozhatjuk meg kellő mértékben. Még mindig azt kell bizonyítanunk, hogy ezeknek az eszközöknek fontos, nélkülözhetetlen...