Nincs termék a kosárban!
Elsődleges célunk, hogy megvizsgáljuk, bemutassuk a magyar grafikatörténet szempontjából mérföldkőnek számító Miskolci Grafikai Biennálék első évtizedét.
1977-ben került Miskolc város tulajdonába dr. Petró Sándor (1907-1976) műgyűjteménye. A Herman Ottó Múzeumban rövidesen megnyílt a jeles kollekció legjavát felvonultató Képtár, mely a ...
Kiállításunk új és érdekes szempontból vizsgálja a 19. századi magyar festészetet. Nem témákra, műfajokra és alkotókra koncentrál, hanem a festői alkotás egy alig vizsgált technikai elemére, a kép tematikus elemeinek „rendezésére”.
1967-ben Miskolc városa Miskolci Kiállítási Csarnok néven új intézményt alapított, mely 1968. január 1-jén kapja a Miskolci Galéria nevet. Az intézmény 1995-től szakmúzeum lett, a sokszorosító művészetek területén (grafika, fotó)...
Egy olyan embert mutat be ez a kötet, akinek sorsa és cselekedetei sokaknak volt közvetett, vagy közvetlen módon tanítója. Népben és nemzetben gondolkodó társaival együtt igen sok áldozatot vállalt az ország felemelkedéséért és a kiszolgáltatott időkben i
A XX. századi magyar grafika, azon belül az ex libris művészetének stílusteremtő mestere volt Fery Antal, akinek tekintélyes életművét tartalmazó alkotásjegyzékét tartja most kezében az olvasó.
Keveset tudunk Holló Barnabás (1865-1919) szobrászművészről, pedig az Akadémia megalapítása című domborművét szinte valamennyien ismerjük.
Nagy Gy. Margit egy ősi kézművességet űz magas művészi fokon. A gobelin tervezés képzőművészeti alkotás, de kivitelezésében hasonlít az iparművészethez.
A Kiadó az Officina Musei sorozatban először mutat be egy művészi pályát. Tóth Imre Munkácsy-díjas festő- és grafikusművészre nem véletlenül került a választás. A közel fél évszázad alatt bizonyított következetessége hitelessé teszi személyét. Alkotásaibó
A szobrászatban eredményesen eltöltött fél évszázad egyaránt feljogosítja a művészt és a szakírót az összegzésre.
Sokak örömére megjelenő, hiánypótló kötetet tart kezében az olvasó. Döbröczöni Kálmán festőművész életét és munkásságát nyomon követő kiadvány nem csupán egy gazdag festői pályát mutat be, hanem a művész érzékenysége folytán képet nyújt az Ormánság népéne
A kiadvány mintegy kordokumentumként mutatja be azt a korszakot, amelyben Feledy Gyula alkotott és azt a nagyon széles kulturális hálót, amelyben élt.
Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.
Az 1921-es esztendő jelentős dátum Miskolc város képzőművészeti életében. Ekkor kezdte meg működését a művésztelep, amelynek létesítésével egy régóta dédelgetett álom vált valóra.