Nincs termék a kosárban!
Nagy-Budapest létrehozása
Rokolya Gábor – maga is a közjegyzői kamara képviselője, a magyarországi közjegyzőség történetének legjobb ismerője – a háromkötetes kiadvány keretében a polgári korszak valamennyi ismert közjegyzője életének és...
A lakosság élelmezése a fővárosban az első világháború alatt
A kötet szerzői arra a kérdésre keresik a választ, milyen narratívában mondható el Lukács György „Budapesti Iskolájának”, valamint a Heller Ágnessel, Fehér Ferenccel, Márkus Györggyel és Vajda Mihállyal...
Budapest - a város és hídjai The City and Its Bridges
A Magyar Királyság számára a 18. század sok szempontból az újjáépítés, a regeneráció időszaka volt. Tompa László könyve ezt a folyamatot az egyik legfontosabb helyi tényező, az uradalom vizsgálatával közelíti meg.
Az URBS 17. kötetének tanulmányai három nagyobb témakört ölelnek fel. Az első egységet három tanulmány alkotja, amelyek a klasszikus, közigazgatástörténeti nézőpontból közelítve gazdagítják újabb...
Garzonotthonok és lakóik Budapesten a 19. század derekától az 1940-es évekig.
A kötet Buda példáján mutatja be a kora újkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit. A szabad királyi város nyilvánosságának legfontosabb ismérvei a személyes jelenlét és a szóbeliség voltak.
Jelen kötet az emlékműállítás előkészítő fázisáról ad képet, s a Budapest Főváros Levéltárában elhangzott történelmi, művészettörténeti, filmtörténeti és pszichológiai előadásokat adja közre, ...
A kötet a 2021. március 11-12-én Budapest Főváros Levéltárában Önéletrajz és filozófia címmel, Heller Ágnes tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazza.
Jelen szöveggyűjtemény tanulságos olvasmányként szolgálhat bárki számára, akit a város történetének alapkérdései, valamint az elmúlt közel 130 év Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata érdekelnek.
A főváros a két világháború közötti időszakban katolikus templomépítési programot hajtott végre. Ez jelentős tényező lehetett volna a városszerkezet és a városkép alakulásában. Mégsem hozta meg a lehetséges eredményt.
Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal ...
Amikor a 19. századi fővárosi társasélet kutatásába fogtunk, a tudomány világában részben ismeretlen földre léptünk: ahogy azt e kötetek olvasója a hivatkozásokból látni fogja, csak bizonyos területeket lehetett...