Sugár István: Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378-1700

Az érdeklődő kutató a következőkben a Heves Megyei Levéltárban őrzött Egri Káptalani Hiteleshely anyagából feltárt Nógrád vármegyei iratok ismertetését veheti kézbe.
A hiteleshelyi iratok jelen ismertetésében helyt kapott minden olyan int, amelynek bárminő természetű Nógrád vármegyei vonatkozása van. Természetszerűen az iratok birtoklástörténeti vonatkozásúak /adásvétel, zálogba adás és vétel, családi osztály, végrendelet, királyi adományozás/, de ennek keretében sok minden egyébbe is betekintést nyújtanak, éppen olyan dolgokba, amelyekre vonatkozólag másutt levéltári forrás nem található. Természetesen a jelentékenynek tekinthető darabok mellett kisebb jelentőségűek is megtalálhatók.
Az érdeklődő kutató a jelen összeállításban az egyes iratoknak mindenre kiterjedő ismertetését kapja kézhez. A birtokok - egész falura kiterjedőek, porciók, avagy csak házak, nemesi kúriák - részletes, bármely vármegyében fekvőek is lettek legyenek azok, felsorolása mellett helyet kapott az egyes iratokról szóló ismertetésben a különböző pénzek, fegyverek, ruházati tárgyak és ékszerek felsorolása is. Az egyes telkeken ülő jobbágyok közül csakis Nógrád vármegyeiek szerepelnek név szerint is megemlítve. De nem hiányoznak az összeállításból a különböző, gyakorta igen bonyolult rokoni kapcsolatok, és tekervényes jogi vonatkozások sem.
Az egyes iratokat, amelyek rendszertelenül kaptak helyt a levéltári átlagban, az érdeklődő időrendi sorrendbe állítva kapja kézhez e gyűjteményes összeállításban.
Az egyes iratismertetéseket a szükségletnek megfelelően jegyzetek egészítik ki, amelyekben az egyes településeknek az 1913. évi Helységnévtár szerinti neve és vármegyei hovatartozása van megadva. A gyűjtemény felhasználásának megkönnyítése céljából a jegyzetekben az egyes falvakról igyekeztem megállapítani, hogy azok mely vármegyékben fekszenek, - mivel rendkívül gyakori esetben azt az irat nem adja meg.
E téren három forrást vettem segítségül, amelyekre a kutató a kéziratban utalást is talál. Igen hasznosnak bizonyult Lipszky János alapvető munkája: Repertorium locorum objectorurnque in XII. tabulis mappae regnorum Hunga-riae, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae occurrentium. Budae, 1808. jól tudtam használni Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel 1847-ben készített igen nagy méretű és részletes ország-térképének megfelelő lapjait. /Magyar Ország, Horvát, Tót, Dalmát, Erdély Országok, a Tenger mellék, katonai határőrvidék földtérképe./ A rendkívül gyakori Gömör vármegyei kérdések megoldásában hasznosnak bizonyult Ila Bálint többkötetes közismert műve Gömör vármegye helységeiről.
Néhány dátum nélküli irat is előkerült kutató munkám során, amelyeket az anyag végére iktattam. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy egy ilyen dátum nélküli iratról sikerült meglehetős pontossággal megállapítanom keletkezése időpontját. De néhány dátum nélküli iratnál a jegyzetben hivatkoztam a benne szereplő kérdéses személy egy datált iratára, amely nagymértékben meg fogja könnyíteni a kutató helyzetét, hogy mely időszakba tegye a kérdéses iratot. 1700 ig dolgoztam fel az Egri Káptalani Hiteleshely Nógrád vármegyei vonatkozású iratait; - de meg kell jegyeznem, hogy természetszerűen nincs kizárva, hogy a jövőben egynéhány, ma még Ismeretlen iratra fény derülhet.

Oldalszám: 166

Kiadási év: 2001