A szerző a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára. Fő oktatási és kutatási területe a stílustörténet, stilisztika, stíluselmélet, szövegelmélet. Könyvének tárgya a magyar szépírói stílus története a gótikától a posztmodernig. Ahogy a könyv címéből is kiderül, csak a fő irányzatokat tárgyalja. Ezek reprezentatív fejlődési tendenciák, melyek segítségével a nagy periódusokon belüli szakaszokat lehet elhatárolni.
Könyvének legfőbb erénye, hogy rávilágít a stílustörténet tudományközi kapcsolataira, retorikai, poétikai, hermeneutikai, irodalom-, művelődési- és művészettörténeti összefüggéseire. A könyv nyelvezete - szigorú tudományosságát meghazudtoló módon - közérthető, és a gazdag szöveg-illusztrációknak köszönhetően is igen élvezetes. Ezért a szakemberek és főiskolai hallgatók mellett szélesebb olvasóközönségre számíthat, beleértve a középiskolásokat, a tudásukat felfrissíteni vágyó tanárokat és az érdeklődő nagyközösséget is.

Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
A stílustörténet tárgya és vizsgálati módszere. - Mozzanatok a diszciplína történetéből - A stílustörténet mint formatörténet - A stílustörténet egy szövegelméleti modellje - A stílustörténeti szintézis főbb elvei és kategóriái - A stílusfejlődési tendencia - A változás-magyarázatok - A korszakolás - További kérdések
I. A KEZDETEKTŐL, A MAGYAR SZÉPÍRÓI STÍLUS KIALAKULÁSÁTÓL KAZINCZYÉK STÍLUSREFORMJÁIG
1. A magyar szépírói stílus kialakulása
Az első két szövegemlék - A kódexek
2. A kódexirodalom stílusa, a gótika
A halmozás - A halmozás szemantikai egységei - Az explikáló részletezés - A lángoló stílus
3. A reneszánsz
Az antikvitás és emberközpontúság - Az eszményítés kifejezőeszközei - Harmónia a versszerkezetekben - Fejlődéstörténeti összefüggések - Változások
4. A barokk
Általános művészi sajátosságai - A magyar barokk irodalom - Terjedelmes és szerteágazó szerkezetek- Kiterjedtség és elágazás a képekben és a szóhasználatban - Változatok és változások
II. KAZINCZYÉK STÍLUSREFORMJÁTÓL PETŐFI ÉS ARANY NÉPIES STÍLUSFORRADALMÁIG
1. Kazinczyék stílusreformja
Feladatok, célok - Újítási törekvések - Kazinczy szerepe - Az újítás jelentősége
2. A klasszicizmus
Fő művészi elvei - Klasszicizmus a magyar irodalomban - A deákos klasszicizmus - Az antikos klasszicizmus - Egyszerűség - Szabályosság - Változatok és változások
3. A romantika
Általános művészi sajátosságai - Romantika a magyar irodalomban - Összetettség a szemantikai egységekben - Összetettség a mondat- és szövegszerkezetekben - A romantika népiessége - Változatok és változások
III. PETŐFI ÉS ARANY NÉPIES STÍLUS FORRADALMÁTÓL A NYUGAT ÚJÍTÁSÁIG
1. A népies stílusforradalom
Az újítás eredményei - Petőfi és Arany népies irányzata
2. A népies-stílustendenciák
A Petőfi-utánzók - Az Arany-iskola - Összefonódások és túlhaladások - A népiesség elavulása
3. A továbbélő romantika
4. Korszerűsítési tendenciák az 1870-es és 1880-as években
A népiességen belül való újítások - Újítás a romantika retorikájával - Bródy újításai - Az újnépiesség - A hangulatköltészet - A preszimbolizmus
IV. A NYUGAT STÍLUSÚJÍTÁSÁTÓL A JELENIG
1. A Nyugat stílusújítása
A változás oka - Az újítás lefolyása - Az újítás eredményei - Jelentősége
2. A szecesszió
A díszítő motívumok - A díszítő stilizáció - A díszítő indázó szerkezetek -Változások
3. Az impresszionizmus
Az érzetkultusz - Az összképzetegység - Mondatszerkezet és zeneiség - Változások
4. A szimbolizmus
A szimbólum - A zeneiség - Változások
5. Az avantgárd stílusok
Az expresszionizmus - A futurizmus - A szürrealizmus
6. A népies stílusok
Élőnyelv, tájnyelv - Népköltészet, népi mitológia - A népies modernizálása
7. A tárgyias-intellektuális stílus
A stiláris tárgyiasság és intellektualitás - Szemantikai sajátosságok - A konstruktivizmus - A konstruktivista szerkezet - A takarékossági elv - Főbb változatai - Változások
8. A posztmodern irodalom stílusa
A neoavantgárd - A posztmodern világa - A magyar posztmodern irodalom főbb stiláris sajátosságai - Változások
RÖVIDÍTÉSEK
NÉVMUTATÓ

Oldalszám: 262

Kiadási év: 1998