"Ott hagytuk abba, hogy másfél éve nekiálltam összegereblyézni a gépemen mindenféle magazinokban, folyóiratokban, konferencia- vagy köszöntő kötetekben és más süllyesztőkben megjelent írásaimat. Kávéház- és gasztronómia-történet, Budapest... Magam is meglepődtem, milyen sok. (Jó vicc, közel harminc év, persze hogy sok.)
Kézenfekvőnek látszott úgy rendszerezni őket, mint a Tabáni Kakas vendéglőse tette egy régi Szent Márton-napi étlapon: liba - nem liba - nem hús. BUDA - NEM BUDA - NEM BUDAPEST, döntöttem, ez lesz. Ottlik után viszont sajnos már nem lehetett ezt az egyszerű címet a borítóra tenni, így lett az előző kötet Az én Budám, a mostani meg Az én Pestem.
Ez persze nem ilyen egyszerű. Mert nem teljesen hasonlít az én igazi Pestemre. Úgy alakult, hogy fatálisan kimaradt belőle Ó- és Új-Lipócia, a Franzstadt és Kőbánya, a külső kerületek közül pedig csak egy véletlen folytán szerepel éppen Kispest és Lőrinc, miközben Saly József ükapám Pestszenterzsébet egyik első birtokosa, Saly Károly dédapám meg a Kőbányai Kaszinó alapítóinak egyike volt, és még szóba se hoztam a rákoscsabai Ilona fürdőt, amelyet Francsek dédapa épített, és fiatalon meghalt dédanyámról nevezett el. Ezeket is mind meg kellene írni. (De hát az ördögbe is, mikori Pestről beszélünk?)
Törődjünk bele: ezen a büféasztalon összesodródott a kaviár meg a libatöpörtyű, a háttérzenét is hol Puccini, hol rezesbanda, hol viharkezű cigányprímás szolgáltatja, francia parfüm lószarszaggal, ez az én Pestem, erre, csak erre...!"

Tartalom

FŐHAJTÁS
Általam annyira kedvelt fővárosunk emelését
VÁROSSZERTE
„Mit ültök a kávéházban?” írók, irodalom, szerkesztőségek az előző századforduló Budapestjének kávés világában
„Harctér, melyen a két nem megmérkőzik” Női kávéházhasználat Budapesten a 19. század utolsó harmadába."
A Páristól a Három Hollóig - Ady Endre budapesti vendéglátóhelyeken
A kávéház lelke: a pincér
Szivaros!
Egy biztos: hogy semmi nincs úgy
Bolyongás fotó-, kávéház- és várostörténetekben
Multikulti fatányéron, szving
„Rugalmas gyomorkapacitás szükségeltetik” Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
BELVÁROS
Négyszögletes gömbök a Török Császár lába alatt
„Ide ne hozd, ember, mert ölünk!” Massenet és Saint-Saéns esete a túrós csuszával
Mennyország a pesti menzán
Baldauf Mátyás és a Mátyás Pince
Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak? A kisbéri menü
TERÉZVÁROS
Kávé, bólesz Atlantiszból
Mahler és Puccini muskátlis kávéja
Szarvashajsza a Terézvárosban
Strucctollas kalapban hajnali misére
ERZSÉBETVÁROS
„Vár” a Newyorkban. Cincogó züllencium és karácsonyi jótékonykodás nélkülöző színészek javára
Tarján Vili asztalánál, avagy mit mesél egy vendégkönyv?
Kolozsvár kávéház, Budapest
JÓZSEFVÁROS
Fehér Hattyú, Vörös Ökör, Arany Griff: a Langheinrich és a Glück család a régi Pest vendéglátás-történetében
Két vendégszerető magyar úr (részlet)
Színészvásár a Pannóniában. Réti Lipót, az „ágensek apostola” és a „ripacsok tőzsdéje”
VÁROSLIGET
Ujjé(g) a Ligetbe!
KISPEST
Arendando Diversorio Limitaneo Üllőiensi...Régmúltbeli kalandozások a Határcsárda körül
Pörköltestély, csodaszamár. Vendéglősök és vendéglők a 20. század küszöbén
A képek forrásai

Oldalszám: 529

Kiadási év: 2024