A 2014-ben tartott konferencia számára a kiindulópontot — vagy ha úgy jobban tetszik, az ürügyet — Béla herceg, a későbbi IV. Béla király 1214. évi koronázása szolgáltatta. Magáról az eseményről sajnálatos módon sokkal kevesebbet tudunk, mint az kívánatos lenne. A szertartás pontos idejét forrásaink homályban hagyják, s bár szerfelett valószínű, hogy színhelyéül Székesfehérvár szolgált — hiszen a városban a Szent István király által emelt bazilika ekkor már jó másfél évszázada bizonyosan az Árpádok dinasztiájának szakrális központja volt —, nincs olyan adat a birtokunkban, mely megerősíthetné ezt a feltételezést. Az akkor nyolcéves Béla herceg megkoronázása hátterében meghúzódó politikatörténeti folyamatokról szintén meglehetősen korlátozottak az ismereteink, így az fel sem merülhetett, hogy konferenciánkat kizárólag ennek az eseménynek szenteljük. Kiváló alapot szolgáltatott ellenben ahhoz, hogy részint eddigi ismereteink összefoglalása, részint új kutatási eredmények alapján alaposabban szemügyre vegyük a középkori Magyar Királyság hercegeit és hercegségeit. A téma egyes vonatkozásai régóta a magyar történetírás érdeklődésének homlokterében állnak, más jelenségeknek azonban indokolatlanul kevés figyelem jutott, észszerűnek látszott tehát megtenni az első lépéseket az egyensúly kialakítása érdekében egy, a 11. századtól az újkor hajnaláig ívelő, az egyéni életutakat és az intézményeket egyaránt szem előtt tartó körkép felvázolásával.

Tartalom

Zsoldos Attila: Hercegek és hercegnők az Árpád-kori Magyarországon
Bagi Dániel: Új megközelítési lehetőségek a 11. századi hercegség történetének vizsgálatához
Font Márta: Rosztyiszlav herceg IV. Béla udvarában
B. Halász Éva: Anjou István herceg (1332-1354)
Neumann Tibor: Hercegek a középkor végi Magyarországon
Pálosfalvi Tamás: A szentszávai hercegek Magyarországon
B. Halász Éva: 14. századi hercegek és hercegnők oklevelei

Oldalszám: 226

Kiadási év: 2014