Tartalom

Az ülésszak elnökének előszava
Balassa László: Gondolatok a településtervezés és a településkutatás összefüggéseiről
Az I. szekció előadásai:
Horváth István: Az esztergomi Várhegy ásatásának új leletei. /Tájékoztató az újabb ásatások eredményeiről./
Valter Ilona: Román kori templomok a Nyugat-Dunántúlon
Guzsik Tamás: A korai pálos rendi építészet aktuális topográfiai kérdései a veszprémi egyházmegyében
Körmendy József: A veszprémi egyházmegye a középkor végén az annáták tükrében
Solymosi László: Dusnok helynevek a középkori Magyarországon
Palovics Lajos: Torbágy és Törökbálint. /Adatok és szempontok Buda környékének középkori településtörténetéhez.
A II. szekció előadásai:
Horváth Ferenc: Adatok a Kanizsai Végvárvidék /Grenzgebiet von Kanizsa/ politikai és társadalomtörténetéhez, 1529-1600
Szántó Imre: A Zala megyei prezidiális mezővárosok a XVII. században
Gecsényi Lajos: Győr város közigazgatása a XVII. század első felében
Veress D. Csaba: Háborúk és településrendszer a Dunántúlon /különös tekintettel a török háborúk korára
Tóth István György: Horvát betelepedés Körmend területére a XVI. században
Barics Ernő: Felsőszentmárton és környéke horvátok lakta településeinek földrajzi nevei a történeti források tükrében
Frimmel Gyuláné: Garabonc falu vándorlásai a XVII-XIX. században
Balázs László: Egy régi, vélt anyakönyv nyomában
Kiss Géza: Az ormánsági szakrális építmények /templomok, tornyok, parochiák/ metamorfózisa a Türelmi Rendelet utáni évtizedekben
Faragó Tamás: Egy régió falusi társadalomszerkezete a XVIII. század közepén. /A kutatás kérdőjelei./
A III. szekció előadásai:
Faragó Tamás: Magyarország helységnévtára, 1790.
Sin Aranka: Országleírásaink forrásértéke a "Magyarország helységnévtára, 1790" összeállításának tükrében
Beke Margit: Térképek és más források kapcsolata a településtörténet szemszögéből nézve
Ny. Nagy István: Ipartörténeti vonatkozások Veszprém megye földrajzi neveiben
Nagy János: Pusztulásra ítélt településnév-emlékeink térképre mentésének feladatai
Rajczi Péter: A pécsi gimnázium az I. Ratio Educationis korában, 1776-1806.
Pifkó Péter: Tanítók, tanodák a XIX. század első felében Esztergom vármegyében
Halász Imre: Az alsófokú oktatás néhány problémája Zala megyében a Bach-korszakban
Lasics Judit: Izraelita népiskolák Vas megyében az 1860-as években
Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban, 1867-1918.
Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületeinek vizsgálata, 1867-1914.
Somkuti Éva: Székesfehérvár város Szépítő Bizottsága, 1839-1867.
Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése a századfordulóig
Mészáros Gyula: Hamuzsírgyártás a Bakonyban
Koncz Pál: Veszprém megye papírmalmai a XVIII-XIX. században
Schildmayer Ferenc: Balatonalmádi településtörténetének kutatása. /Történeti, helyrajzi kutatás mérnöki szemmel. /
Erdős Ferenc: A kivándorlás okai Fejér megyében.
Vargha Dezső: Baranya vármegye községeinek helyzete az 1891 és 1899 közti községvizsgálati jegyzőkönyvek alapján
A IV. szekció előadásai:
Hudi József: Veszprém vármegye nemessége 1848. előtt
Andrássy Antal: Egy köznemesi család - a Noszlopyak - élete és gazdálkodása a XIX. század első felében Somogyban
Tilcsik György: Örökváltsági szerződések Vas megyében, 1840-1848
Lichtneckert András: Veszprémi cselédek 1818 és 1849 közt
Füzes Miklós: Az Országos Védegylet és helyi szervei a Dél-Dunántúlon
Ortutay András: Esztergom szabad királyi város gazdálkodása a XVIII-XIX. században, számadásainak tükrében
T. Mérey Klára: Egy somogyi kisváros, Nagyatád gazdasága és társadalma a jobbágyfelszabadítást követő időkben
Horváth Zoltán: Sopron XIX. századi vagyonos polgárságának betelepülése
Dóka Klára: Az iparostársadalom struktúraváltása a XIX. században Sopron megyében
Majdán János: A dunántúli vasúthálózat kiépülése
Mirko Buric: A Szlavon Gazdászati Egylet 1897. évi kérelme a "budapesti vérszérum" alkalmazása tárgyában
Buric, Vesna: Az eszéki Szlavónia Múzeum könyvtárának Prandau-féle zenei gyűjteménye
Zivakovic-Kerze, Zlata: A 200 éves eszéki lövészegyletről
Tóth Zoltán: A magyar etnikumok kulturális integrációja a XIX-XX. század fordulóján Szekszárdon
A szekcióvezetők zárszói:
I. szekció: Kubinyi András /Gondolatok a Dunántúl településtörténetéről - szekcióvezetői zárszó helyett./
II. szekció: Szakály Ferenc
III. szekció: Kanyar József
IV. szekció: Für Lajos
A résztvevők név- és postacímjegyzéke

Oldalszám: 498

Kiadási év: 1984