A középkor századaiban, de egészen a XX. század közepéig egyes ősrégi múlttal rendelkező családok szívesen használták nevük mellett, esetleg a rokonságuk megjelölésére a családi címerüket.
XXI. századi életünk mindennapjait átszövik a jelképek. Ezek segítségével könnyebb tájékozódnunk a mindennapi életben. Akkor jó egy ilyen jelkép, piktogram, ha egyszerű, egyértelmű és nagyjából mindenkiben ugyanazt a dolgot jeleníti meg.
így volt ez a régi idők embereivel is. Megkülönböztető címereiket általában az uralkodóktól kapták. Ezt a jelképet büszkén viselték gyűrűiken - amivel aláírásukat hitelesítették -ruhadarabjaikon, váruk, kastélyuk, kúriájuk főhomlokzatán, vagy egyszerűen csak az exlibriseiken és levélpapírjaikon.
A kötet Pápa városhoz köthető családi címereket gyűjtötte képanyaggal, leírásokkal és magyarázatokkal csokorba. (így a legrégebbi pápai földesúri család a Garaiak, az egyik legtöbbet vitatott az enyingi Törökök. A köznemességjeles képviselői a hivatalnoki réteg, vagy a nemes feleséget választó jobbágy jogállású személyek is gyakran szereztek nemességet címeradománnyal.)
Volt egy történelmi időszak, amikor Magyarországon is tiltották a főúri, nemesi jelképek használatát. Szerencsére manapság - nem rangjelzőként, nem megkülönböztetésül -újra reneszánsza van a címerek, jelképek használatának. Felerősödtek az 1945 után közel alvóállapotba került címertani, heraldikai kutatások.

Oldalszám: 233

Kiadási év: 2020