Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőköved-Mocsolyás - A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) település és temetője a Kr. e. 6. évezred második feléből

Mezőkövesd-Mocsolyáson az M3-as autópálya építését megelőző leletmentő régészeti ásatások a feltárt terület méretét is jelentős mértékben felülmúló eredményeket hoztak. Koós Judit, a kutatási program vezetője már az 1993-as tavaszi terepjárás, majd őszi szondázás során felismerte a lelőhely különlegességét és fontosságát, s ezért a nagyfelületű feltárásra 1994-ben meghívta munkatársként Kalicz Nándort. A leletmentő ásatás igazolta a várakozásokat. A településtörténeti, temetkezési adatok és a bőséges leletanyag számos új megállapítás lehetőségével gazdagította ismereteinket a neolitikum korai időszakáról. Különösen kiemelkedőnek számít az egykor volt és a felszínre épített oszlopos szerkezetű, majd leégett házak csoportjának feltárása, amely egy csapásra megtörte a korábbi kisméretű ásatások miatt keletkezett „gödörházak” mítoszát. Ezt igazolta a következő két évben, 1995-1996-ban Domboróczki Lászlónak a Mezőkövesd-Mocsolyástól mintegy 20 km-re nyugatra fekvő Füzesabony-Gubakúton végzett hasonló leletmentő feltárása. A két ásatás érdekessége, hogy amíg Mocsolyáson a tapasztott falú házak egyidejűleg átégett összefüggő paticsrétege maradt meg, addig Gubakúton a leégés nélkül elpusztult házak alakját és maradványait az egykori szerkezetre utaló oszlophelyek pontos alakzata őrizte meg. A leletanyagot tekintve a két lelőhely tökéletes hasonlóságot árul el. Mindkét helyen jellemző a kerámia bősége, az antropomorf és zoomorf plasztika gazdag változatossága és a temetkezési rítust bemutató sírok jelenléte. Ebben kisebb eltérést jelent, hogy amíg Gubakúton a 13 temetkezés a házak keskeny végénél helyezkedett el, addig Mocsolyáson a feltárt 25 sír kisebb csoportokban, mintegy félkörívet alkotva övezte a házakat, főleg a település lakatlan keleti részén.
Többek között ezekért is hangsúlyozzuk a feltételezhetően nem nagyméretű mocsolyási lelőhely jelentőségét. Azóta az antropológiai és állatcsont vizsgálatok több emberi, főleg infans maradványt eredményeztek, amelynek alapján 36-ra emelkedett a sírok száma. A részletes eredményeket külön fejezetben közöljük.

Oldalszám: 320

Kiadási év: 2014