"... itt hívjuk fel a Tisztelt Olvasó figyelmét arra a szándékunkra, hogy az ezredfordulóra, vagy 2002-re, a várossá nyilvánítás 80. évfordulójára szeretnénk megjelentetni a kiadvány második kötetét, melynek időhatára 1945-1990 lesz" - olvashatjuk az öt éve íródott sorokat a "Salgótarján történelmi kronológiája" első kötetének bevezetőjében. A szándék megvalósult, csak nem úgy, ahogy a fenti sorok papírra vetésekor gondolták.
Sajnos, a szándék "gazdája", Dupák Gábor fiatalon elhunyt. Megkezdett munkáját - emlékének megőrzésére - folytatjuk.
Az említett időhatárok is módosultak. Ennek kettős oka van. Elsősorban az eredeti elgondolás kapcsán merült föl dilemma: kövessük-e az országos társadalmi-történeti változásokat, vagy kerüljön előtérbe a város sajátos fejlődési menete? Az első mellett szólt, hogy az átfog egy korszakot, az un. állampárt időszakát kezdetétől felbomlásáig, és az ehhez kapcsolódó közigazgatási rendszert, a tanácsok működését. Célszerű-e ezt kettévágni? Ugyanakkor a kezdő időpont, 1945, sem ehhez a koncepcióhoz illeszkedik, hisz még öt évig - ha csak formailag is - az korábbi közigazgatási szisztéma működött.
A második megközelítés mellett pedig az volt a fő érv, hogy - az első kötet alapállását követve, miszerint az országos eseményekre nem térünk ki - Salgótarján város 1945-1990 között az általános fejlődési tendenciáktól több ponton eltérő, sajátos utat járt be. A közigazgatási funkció változása - megyeszékhely lett - és a város átépítésének "hosszú évtizede" után 1977-ben érte el Salgótarján területi növekedésének azt a szintjét, mely napjainkban is fennáll. Végül ezt tartottuk nyomósabb oknak az időhatár megváltoztatásában.
A módosítás másik oka "fizikai", hisz a megjelölt 45 év anyaga együttesen nehezen kezelhető vastagságú kötetet adna ki. Ugyanis ahogy közeledünk időben napjainkhoz, ugrásszerűen megnő a források mennyisége. Ez megkönnyítette a kutatást, de egyben az összeállítást és szerkesztést nehezítette. A források gazdagsága miatt döntöttünk úgy, hogy a kronológia „műfaji" sajátosságait feszegetve az egyes események után zárójelben megadjuk az információ eredetét. Természetesen ez csak kiindulópont lehet az érdeklődőknek a további kutatáshoz, hisz a kötet végén található forrásjegyzéken belül még több is tartalmazhat adatokat ugyanarra az eseményre. Az első kötet alapkoncepcióját azonban több ponton is követtük:
- A környező települések eseményeire csak a várossal való egyesülés után tértünk ki, az előtte lévő időszak nem került be a kronológiába.
- A legalapvetőbb köz- és politikatörténeti adatok mellett kitértünk a szellemi, művészeti, sportéletre, a településen történt országos eseményekre. Felvettünk a kronológiába azonban érdekesnek ítélt, illetve a kor "hangulatát" jellemző történéseket is.
- A szerkesztésnél a szigorú időrendet alkalmaztuk. Viszont vannak olyan események, melyeket vagy nem lehet napra pontosan megállapítani, vagy pedig hosszabb távúak, folyamatok. Ezeknél alkalmaztuk az x hónap, x év folyamán megjelölést.
- Az azonos időpontban történt, de nem összefüggő eseményeket gondolatjellel elválasztva, külön sorban tüntettük föl.
- A forrásokból csak akkor idéztünk, mikor a megfogalmazás kifejező, a jobb megértést segíti, vagy kuriózum jellegű.
- Az eligazodás érdekében állítottuk össze a tárgy- és a személynévmutatót. A tárgymutatóban az események fő elemeit vettük alapul, s így minden vonatkozásaira nem tértünk ki.
Reméljük, akik kezükbe veszik a kiadványt, Salgótarjánt alaposabban megismerik. S talán azoknak is élményt jelent majd lapozgatni, akik a könyvben említett eseményeket átélték.
|
