"A pártarchívumok feladata, hogy az iratok tudományos-technikai feldolgozásával elõsegítsék az iratok felhasználását a párt gyakorlati munkájában, a párt és a helyi szervei és szervezetei történetének megírását, valamint egyes igazolások (párttagság, munkaviszony stb.) kiadását" - szólt az MSZMP KB Titkársága 1961. május 23-i határozata. Ennek nyomán indult meg 1962-ben Nógrádban is az iratanyag összegyûjtése és rendezése. A pártarchívum tevékenysége a létrehozó MSZMP felbomlásával sem ért véget, mivel 1990 januárjában a Nógrád Megyei Levéltár igazgatójának, Á. Varga Lászlónak, kezdeményezésére az itt õrzött iratokat nem szállították Budapestre. így az eredeti rend megmaradt, sõt a még be nem gyûjtött iratanyag jelentõs részét is sikerült megmenteni. Az 1991. évi LXXXIII. törvény, mely az MDP és MSZMP iratanyagát állami tulajdonná nyilvánítja, végrehajtása során pedig a pártarchívum hivatalosan, szervezetileg is a megyei levéltár része lett.
Alapvetõ célként a fentebbi, titkársági határozatban megfogalmazottaknak igyekszik eleget tenni jelen kiadványunk, egy kis módosítással: "a párt gyakorlati munkájában" kifejezés helyett a kutatók gyakorlati munkájához akar használható kiindulópont lenni. Napjainkban ugyan a kutatók többségének érdeklõdési köre nem elsõsorban az 1956-1989 közötti idõszak feldolgozására irányul, de érzékelhetõen növekszik az igény a "pártállam" mûködési mechanizmusainak pontosabb megismerésére és tárgyilagos feldolgozására.
Kötetünk egy tervezett sorozat nyitó darabja, mely a három döntést hozó megyei pártszerv napirendi pontjainak jegyzékét adja közre. Elsõként az MSZMP Nógrád Megyei Bizottság Végrehajtó Bizottsága jegyzõkönyveinek feldolgozását láttuk célszerûnek. Törekedtünk a napirendi pontokat az eredeti megfogalmazásban közre adni, azonban azok gyakran nem egyértelmûek. A tárgymutatóban, azon túl, hogy ezeket a bizonytalan tartalmú címeket is a jegyzõkönyv és a mellékletek tartalma alapján besoroltuk, figyelembe vettük azt a tapasztalatot is, hogy a kutatók többsége körülhatárolt témákat kutat egy-egy idõszakból. A könnyebb használhatóságot segíti a napirendi pontok folyamatos számozása is. Ez után közöltük a tárgyalt téma címét és a jegyzõkönyvhöz kapcsoló melléklet oldalszámát.
Két változtatást tartottunk mindenképp szükségesnek az eredeti szövegben. Az egyik, hogy a párt központi szerveinek megnevezésébe minden esetben beszúrtuk az MSZMP-t, míg a megyei szerveknél - a következetlen használat miatt - elhagytuk azt. így a Megyei PB., illetve a Megyei VB. minden esetben az MSZMP Nógrád Megyei Pártbizottságát és a Végrehajtó Bizottságát jelöli. A másik módosítás szintén a változó szóhasználat miatt történt. A káder ügyek és személyi ügyek esetében elõbbi mindig a kinevezést, utóbbi pedig a Fegyelmi Bizottság által elõterjesztett ügyeket jelenti. A káder ügyeknél a név után zárójelben közöltük, hogy a kinevezés (vagy az egyetértés megadása) milyen státusra szól. Kivételt csak akkor tettünk, ha „munkatárs" megjelölés szerepel a dokumentumban. Ilyenkor - elsõsorban a pártapparátus esetében - csak a helyet jelöltük meg. Nevek közlését a munkásmozgalmi múlt, régi párttagság elismerésénél, a kitüntetési, a beiskolázási javaslatoknál és a nyugdíj emelési, illetve kiegészítési kérelmeknél nem tüntettünk föl, elsõsorban azért, mert az a terjedelmet jelentõsen növelte volna.
A praktikus szempontokon túl felmerülhet a kérdés: miért a végrehajtõ bizottság napirendi pontjait adjuk közre? Hisz a döntést hozó megyei szervek sorában - elvileg - ez a harmadik fokozat. A pártértekezlet és a pártbizottság gyakorlati tevékenysége az ideológiai-elvi irányításban, illetve a szervezeti kérdésekben volt meghatározó. Az említett idõszakban, 1956-1989 között a pártértekezlet kilencszer ülésezett, a pártbizottság pedig évente ötször-hatszor. Az egész pártapparátus irányítása, a közvetlen döntések és a feladatok végrehajtásának ellenõrzése így a havonta kétszer-háromszor összeülõ végrehajtó bizottság kezében volt. Mutatja ezt az ülések tárgykörének széles skálája. "Az iratok felvilágosítást adnak a politika és a gazdaság kapcsolatáról, a gazdaságban végzett pártmunkáról, a felsõbb szervek gazdasági kérdésekben hozott határozatainak végrehajtásáról. Az iratok segítségével végig kísérhetõ a megye iparpolitikája, az iparstmktúra, az iparfejlesztés alakulása, a mezõgazdaság szocialista átszervezése, a TSZ-ek megszilárdítása, a beruházások, a kereskedelem alakulása. A pártszervezetek kapcsolataival foglalkozó iratok betekintést nyújtanak a tömegszervezetek pártirányításának elvi, gyakorlati és módszertani kérdéseibe" - összegzi a pártarchívum belsõ tájékoztatója ezen íratok gyakorlati használhatóságát.
Oldalszám: 232 Kiadási év: 2000
|
