Jelen kötettel indul útjára a Nógrád Megyei Levéltár új sorozata, amely a levéltári anyagunkról készült középszintû segédleteket bocsátja a kutatók és az érdeklõdõ nagyközönség rendelkezésére. Elsõ kötetünk a Nógrád Megyei Tanács tanácsülési jegyzõkönyvei alapján készült, a bennük rögzített napirendi pontokat és az elfogadott határozatokat tartalmazza.
A szovjet minta alapján, közigazgatási és hatalmi funkciókat ellátó tanácsi rendszer 1950 és 1990 között mûködött Magyarországon. Munkánk idõkereteit is e két dátum határozza meg. A formálisan a megye legmagasabb szintû tanácskozó és döntéshozó fórumaként mûködõ szerv - 40 év alatt 72 kötetnyi jegyzõkönyvben rögzített - tevékenységének kivonatát tesszük közzé.
Készítése során mintául szolgált a Bács-Kiskun Megyei Levéltár és a Csongrád Megyei Levéltár végrehajtó bizottsági jegyzõkönyveit feltáró egy-egy kiadvány és a Budapest Fõváros Levéltára által készített, a tanácsülések napirendi pontjait tartalmazó munka.
Míg az 1980-ban, !990-ben és 1996-ban megjelent fõvárosi illetve csongrádi kötethez nem készült semmilyen mutató, addig az 1998-ban napvilágot látott Bács-Kiskun megyei segédlet már hely- és helységnévmutatóval könnyíti meg használóinak dolgát. Az általunk kiadott kötet ez utóbbit megtoldja egy személynév- és egy tárgymutatóval is. Az önmagában is mutatóként értelmezhetõ kiadványhoz a két mutató a kutatók és az érdeklõdõk számára nyújthat teljesebb tájékoztatást, hasznos segítséget. Gondoljunk csak arra, hogy egy kutató számára fontos lehet, ha az õt foglalkoztató témát vagy az általa kutatott község történetét könnyen és esetleges összefüggéseiben is „tetten érheti" egy „magasabb fórum" tanácskozási jegyzõkönyveiben.
A tárgymutató ehhez képest szubjektívebb mûfaj, hiszen tükrözi összeállítójának, a témában való jártasságán kívül, arról vallott nézeteit is. A kötethez készült tárgymutató nem támaszkodik semmilyen ügyköröket feldolgozó munkára, ezek helyett a napirendi pontok és az elfogadott határozatok alapján kialakult tematikus egységeket csoportosítja, így kívántunk a jobb eligazodásban segíteni.
Bár a közölt szöveg „önmagáért beszél", néhány fontos megjegyzés mégis idekívánkozik. Sajnos a 72 kötetnyi jegyzõkönyv nem a teljes anyagot tükrözi, csak 1953-tól rendelkezünk valamennyi példánnyal. Az 1950-52 között lezajlott 5 ülés kevésnek tûnik, az ezekrõl készült jegyzõkönyveket tartalmazó bekötött példány a Magyar Országos Levéltárból származó másolat. Az általában negyedévente tartott ülések száma az iratok tanúsága szerint 1950-töl 1990-ig - az ünnepi és rendkívüli ülésekkel együtt - hatvanöt, ezen kívül 7 rendkívüli és 6 ünnepi ülést is tartottak a két idõhatár között. 1953-tól 1268 határozatot fogadtak cl (az 1950-52 közötti határozatok számáról - adatok, források híján - nem tudunk nyilatkozni).
A kötet a tanácsülések jegyzõkönyveit egymás utáni sorrendben, a dátum és a hely megjelölésével közli, az egyes napirendi pontok sorrendjében. Ehhez társítottuk a témában elfogadott határozatot, határozatokat, idézve az írásos elõterjesztéseket, szóbeli kiegészítéseket, a jegyzõkönyvbe foglalt vitát, vagy szerényebben megfogalmazva hozzászólásokat. De itt találhatóak az adott napirendhez tartozó, információgazdag statisztikai összesítõk, grafikonok, táblázatok, térképek, szakértõi anyagok. Ezeket jelentõs forrásértékük miatt emeltük ki.
A tipográfiai megjelenítés is a fenti törekvésünket tükrözi: más-más betûtípust képvisel a napirendi pont és a határozat rövid kivonata, ill. dõlt betûvel szedtük a háttéranyagok címét, meghatározását. Az adott köteten belüli oldalszámra történõ utalás is természetesen követi típusában a fõszöveget.
Tudatosan törekedtünk a „parlamentáris" keretek hangsúlyozására, ezért megjelenítettük a napirendi pontok elõtti és utáni interpellációkat is.
Nemcsak a témák tartalma, hanem azok interpretálása, stílusa is korszakjelzõ, ennek megõrzésére is törekedtünk, mivel más témák, hangsúlyok és megközelítések jellemzik a bemutatott negyven év szinte mindegyik évtizedét.
Kosján László
Oldalszám: 206 Kiadási év: 2000
|
